Nem kérdezni, inkább átnevelni

A referendum hazai és külföldi ellenzői azt sérelmezik, hogy egy kisebbség jogairól épp a többség döntsön. Az Egyesült Királyságban lezajlott Brexit-referendum után ellenben egyetlen, ma Magyarországot elítélő szervezetnek sem jutott eszébe tiltakozni, amikor 2017-ben épp a kisebbség akart dönteni a többség sorsáról egy újabb Brexit-referendum kiírásával. A Best for Britain kampány pénzelői ugyanis nem voltak elégedettek az első népszavazás eredményével, amelyben a többség az Európai Unióból való kilépésre szavazott.

Az új Brexit-szavazás szorgalmazói ugyan a közvetlen demokrácia eszközét, a népszavazást nem kérdőjelezték meg, de úgy vélték, az első körben, amelyben számukra elfogadhatatlan eredmény született, a választók nem voltak kellőképpen tájékoztatva. Az új kampány mögött Soros György állt, aki az európai föderalizmus egyik legszenvedélyesebb hirdetőjeként ezt ötszázezer angol fonttal (209 millió forint) pénzelte, mindezt a „valódi” demokrácia nevében.

Azokat a hangokat, akik tiltakozni mertek a demokrácia ilyen eltorzítása ellen, a médiában azonnal antiszemitának bélyegezték meg, mint ezt tette Rafael Behr publicista a baloldali Guardian napilap egy 2018-as cikkében. A kampány végül érdektelenségbe fulladt, de az európai vezetők levonták a következtetést, és az unió polgárai azóta sem nyilváníthatják ki véleményüket olyan sorsdöntő kérdésekben, mint a migráció vagy a nemzeti szuverenitás.

A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos nemzetközi tiltakozás ezt a tapasztalatot tükrözi, amikor is a politikai elit nem a nép akarata szerint igazodik, hanem a „helytelenül” gondolkodó polgárok átnevelését tűzi ki fő céljának.