Külföld

Brüsszel a pedofilok személyes adataiért aggódik

A Bizottság a 2021. július 15-én meghozott döntésével megindította a kötelezettségszegési eljárást a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában két hónapos válaszadási határidő biztosításával.

Brüsszel a pedofilok személyes adataiért aggódik
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: Francisco Seco / POOL / AFP

Brüsszel szerint Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.

Ezért az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért.

Ennek alapján a Bizottság a tételes uniós rendelkezéseken túl általánosságban az Alapjogi Charta alábbi cikkeinek megsértését állapítja: 1. cikk (Emberi méltóság), 7. cikk (A magán- és a családi élet tiszteletben tartása), 8. cikk (A személyes adatok védelme) 11. cikk (A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága) és 21. cikk (A megkülönböztetés tilalma).

A magyar Kormány által június 30-án már megválaszolt bizottsági megkeresésben szereplő kifogásolt rendelkezések mellett két új elemmel bővült a hivatalos felszólítás, amelyekben Brüsszel az uniós jog megsértését veti fel: Az egyik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény azon rendelkezése kapcsán, amely szerint a „szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások" az oktatás keretében „nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére".

Brüsszel álláspontja alapján ez a rendelkezés sérti a szolgáltatások szabad áramlását szabályozó uniós jogot, mivel alkalmas arra, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást tiltsa, akadályozza vagy a gazdasági szereplőket visszatartsa attól; emellett a tilalom álláspontja szerint korlátozza a magyarországi gyermekek, valamint az e gyermekekről gondoskodó természetes és jogi személyek ilyen tartalmakhoz való hozzáférését, amennyiben azokat határokon átnyúló összefüggésben nyújtják.

Ezúttal már azt is kifogásolják, hogy a gyermekvédelmi törvény a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást" népszerűsítik vagy jelenítik meg. 

A fenti szövegrészből is kitűnik, hogy Brüsszelnek igazából az a problémája, hogy a magyar óvodákba és iskolákba nem akarjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat, hiszen ők szokták az oktatási intézményekben propagálni a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, illetve a homoszexualitást is ők népszerűsítik.

A másik, Brüsszel által kifogásolt új elem a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló 2009. évi XLVII. törvény azon rendelkezése, amely szerint a nyilvántartott adatokhoz való közvetlen hozzáféréssel rendelkező szerv azon kötelezettsége, hogy az arra jogosult számára megismerhetővé tegye a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait.

Brüsszel álláspontja szerint ez ellentétes a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) rendelkezéseivel, következésképpen megsérti az uniós jogot.

Brüsszel tehát úgy véli, hogy a pedofil bűnelkövetők személyes adatainak a védelme fontosabb, mint a magyar gyermekek biztonsága.

Ezért kifogásolja azt, hogy a magyar kormány nyilvántartást vezessen a pedofil bűnözőkről, hiszen ez megsértené az ő jogaikat, ami egyben az uniós jog megsértését vonná maga után. 

Kapcsolódó írásaink