Nyomást gyakorol az uniós baloldal Brüsszelre

A Bloomberg értesülései szerint az Európai Bizottság (EB) ezen a héten kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt. Az EB-t megkereste lapunk azzal kapcsolatban, valóban vannak-e ilyen terveik, valamint hogy milyen alapon avatkoznak be egy olyan kérdésben, amely nemzeti hatáskörbe tartozik.

Lapunk érdeklődésére Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője felhívta a figyel­met arra, hogy olyan, „hite­les­­ségükre rendkívül büszke” médiumok, mint a német DPA hírügynökség, a brüsszeli Politico vagy a Bloomberg az elmúlt hetekben több olyan értesülést is megjelentettek, amelyekről gyorsan kiderült, hogy semmi közük a valósághoz. Felidézte, maga az EB alelnöke, Vera Jourová mondta a hazánkról szóló EP-vitában, hogy nem igaz a DPA értesülése, miszerint a bizottság úgy döntött, elutasítja a magyar helyreállítási tervet.

Deutsch szerint a gyermekvédelmi törvényről szóló vitában szemben áll egymással a valóság és a politikai hisztériakeltés. „Az egyik oldalon vannak a tények, amelyek szerint a jogszabálynak nincs semmilyen diszkriminatív eleme, ráadásul teljes egészében tagállami hatáskörbe tartozik, egyetlen uniós intézmény sem illetékes az ügyé­ben” – magyarázta a politikus.

Rámutatott, eközben a másik oldalon ott van a hisztérikus baloldali nyomásgyakorlás, „teljes fegyverzetben az EP” és egy sor uniós ország kormánya, – „ahol kivétel nélkül a balliberális pártok a legizgatottabbak, mintha a magyar jogszabály lenne ma a világ első számú problémája” –, a nemzetközi sajtó, az ismert megmondóemberek.

Deutsch Tamás szerint a valóság alól „még az EB sem tudja teljesen kivonni magát”, azonban az eddigi tapasztalatok alapján, amikor a mostanihoz hasonló mértékű nyomásgyakorlással találja szembe magát, a bizottság nem tud vagy nem akar ellenállni. A képviselő szerint tehát okkal lehet számítani az említett felszólító levélre, „folytatódik a színjáték”.

Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a kötelezettségszegési eljárásban már nem lesznek elegendőek a vitriolosnak szánt sajtónyilatkozatok, hanem olyan jogi érvek kellenek, amelyek a bíróságon is megállják a helyüket, márpedig a vádaskodók ilyeneket nem tudtak eddig felmutatni.

A felszólító levél megküldése a kötelezettségszegési eljárás első mozzanata, és általában két hónapos határidőt biztosítanak a tagállamnak a válaszadásra – magyarázta lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője. Elmondta, a levelet az EB „indokolással ellátott véleménye követheti, csak ezután kerülhet sor az Európai Unió Bírósága előtti eljárásra”.

Emlékeztetett, az uniónak a gyermekvédelem területén nincsen hatásköre, az oktatás- és ifjúságpolitika területén is csak támogató hatáskörrel bír. A szakértő szerint az EB érvelésében inkább a hátrányos megkülönböztetés tilalma jöhet szóba.

Kovács emlékeztetett, az EP baloldali többsége folyamatosan nyomás alatt tartja a bizottságot, hogy lépjen fel hazánkkal szemben. „Céljuk a nemzeti érdekeiért kiálló magyar kormány megbünte­tése, amiért az nem fogadja el a Brüsszelből jövő progresszív ideo­lógiát” – idézte fel.

A szakértő szerint az EB lépése egy újabb állomása lenne az elmúlt években tapasztalható lopakodó hatáskör­elvonásnak. Kovács úgy értékelte, az őszi politikai szezonban folytatódik a hazánkkal szembeni politikai nyomásgyakorlás.