Zsákutcában a minszki kormányváltás

A fehérorosz hatóságok a múlt hét végén a börtönből házi őrizetbe szállították Raman Prataszevics ellenzéki újságíró-aktivistát és barátnőjét, az orosz állampolgárságú Szofija Szapegát. A tüntetéseket szervező, rendőrök elleni erőszakra is biztató NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét és barátnőjét május 23-án vették őrizetbe, a Ryanair leszállásra kényszerített Athén–Vilnius járatáról. Az incidens másnapján az Európai Unió újabb szankciókat jelentett be.

„Az ügy egyre kínosabbá válik mind a fehérorosz ellenzék, mind nyugati támogatóik számára, hiszen a láthatóan jó kedélyállapotú Prataszevics médiaszereplései nem támasztják alá a KGB börtö­neiben megkínzott politikai fogolyról a nemzetközi médiában kialakított képet” – mutatott rá lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Mint mondta, Prataszevics ráadásul „bőbeszédű nyilatkozataival, amelyekben részletesen beszámol a fehérorosz emigránsok közti politikai és pénzügyi rivalizálásról és a különféle titkosszolgálatokkal való összejátszásukról, az ellenzék morális fölényének mítoszát is szétrombolja”.

Hacsak nem változik meg drasztikusan a gazdasági helyzet, a kutató kétségesnek tartja, hogy újból lángra kapjanak a tüntetések, miután az ellenzék egyik arca, nemzetközileg tisztelt szimbóluma kevesebb mint egy hónap alatt mondhatni a KGB külsős szóvivőjévé vált. A legutóbbi uniós szankciók az ország fő exporttermékeit, a káliumot és a kőolajszármazékokat is csak érintik, de nem zárják el az útjukat teljesen.

Kosztur szerint az EU vélhetően nem akarja teljesen Moszkva karjaiba lökni Fehéroroszországot, főképp hogy Aljakszandr Lukasenka elnök bukására egyre kevesebb az esély. „Jelen állás szerint az sem valószínű, hogy Oroszország elengedné az ország kezét, sőt vélhetően – Kínával együtt – segíteni fogják a rendszer fennmaradását” – magyarázta.

Kosztur, aki hozzátette, Lukasenka sem olyan képet fest magáról, mint aki meghátrálni készül, a nyugati vezetőket folyamatosan gazembernek, csirkefogónak és hazugnak nevezi, nácizmussal vádolja őket, a németek kapcsán pedig egyenesen azt állította, hogy a második világháború miatt még legalább száz évig térden állva kellene hálálkodniuk a belaruszoknak, amiért megszabadították őket a „barna pestistől”.

„A fehérorosz vezetés emellett válaszlépésekkel is fenyeget, ezek pedig elsősorban éppen a tüntetések támogatásában legaktívabb szomszédai számára lehetnek majd fájdalmasak – hívta fel a figyelmet. – Lukasenka és a kormányközeli sajtó egyik kedvelt témájává a határőrizet vált, egyre nyíltabban utalva arra, hogy Fehéroroszország a jövőben nem fordít majd túl nagy erőfeszítéseket arra, hogy az EU felé irányuló csempészáru-forgalmat és illegális migrációt megakadályozza – magyarázta a kutató. – A fehérorosz rezsim megdöntésére tavaly indított kísérlet tehát zsákutcába jutott, a tüntetők sem érték el céljaikat, és Lukasenka is végleg elhidegült a Nyugattól” – összegzett Kosztur András.

A litván határőrség egyébként szombaton közölte, a megelőző 24 órában 116 illegális migráns érkezett a fehérorosz határon át, főleg irakiak és szíriaiak. Idén már csaknem ezren jöttek, míg tavaly tizedannyian. A határőrök egy nyolcfős csoporttal szemben könny­gázt vetettek be, a levegőbe lőttek, a földre fektették és megbilincselték a migránsokat.

Lukasenka a hétvégén arról beszélt, hogy Németország, az Egyesült Államok, Litvánia, Ukrajna és Lengyelország hatalma megdöntésére készülnek, az országban nyugati kötődésű alvó terroristasejteket fedtek fel.