Nyílt sisakos kiállás az Európa Tanácsban

Strasbourgban ülésezik a héten az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése, ahol magyar szempontból a legfontosabb feladat az ET Miniszteri Bizottságában e hónapban kezdődött soros magyar elnökség prioritásainak bemutatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke lapunknak elmondta, a közgyűlés politikai bizottságában bemutatták és megvitatták a magyar prioritásokat, valamint az előző, német elnökség eredményeit, a plenáris ülésen pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette hétfőn a programot. Felidézte, a tárcavezető számos, a magyar belpolitikát érintő kérdésre válaszolt, ez a nyílt sisakos kiállás pedig nagy érdeklődést és szimpátiát váltott ki.

A magyar elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelme. A közgyűlés előző ülésén elfogadták a vajdasági Kovács Elvira jelentését a témában, és ahogyan Németh lapunknak elmondta, négy konferenciát is tartanak ezzel kapcsolatban. Az elsőre – ami az ET kisebbségvédelmi eszközrendszeréről szól majd – már jövő héten sor kerül, részt vesz rajta az ET főtitkára, Marija Pejčinović Burić is, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kisebbségvédelem kérdéskörében a legégetőbb probléma jelenleg az ukrajnai helyzet. A képviselő felidézte, beszédében Szijjártó emlékeztetett, az ET keretegyezménye is kimondja, hogy a kisebbségek szerzett jogait nem lehet csorbítani, márpedig Kijev a nyelvtörvénnyel és az oktatási törvénnyel éppen ezt teszi. Németh emlékeztetett, Ukrajna számíthat hazánkra a területi integritásáért és szuverenitásáért folytatott küzdelmében, ám az ország nehéz helyzete sem szolgálhat mentségül a kisebbségi jogsértésekre.

A prioritások közé tartozik a vallásközi párbeszéd erősítése és a keresztény közösségek védelme is. Ehhez kapcsolódik az újfajta antiszemitizmus is – magyarázta a képviselő –, amit részben a migráció hozott be Nyugat-Európa nagyvárosaiba, valamint az Izrael-ellenesség formájában is megjelenik. Németh Zsolt kiemelte továbbá a családpolitikát, az ifjúság védelmét – azon belül is a roma fiatalokat segítő integrációs törekvéseket –, a digitalizáció, valamint a környezetvédelem és az emberi jogok kapcsolatának kérdéseit. Fontosnak nevezte azt is, hogy ne csak az uniós tagállamok kapjanak szót az Európa jövőjéről szóló vitában, hiszen a kontinenshez nem csak 27 ország tartozik.