Külföld

Varga Judit: Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk

Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk, számunkra az egység a sokféleségben szuverén nemzetek közötti harmóniát jelent. Olyan Európát, ahol a nemzeti érdek ugyanolyan súllyal érvényesül, mint az uniós érdek. Erről az igazságügyi miniszter beszélt a magyar függetlenség napja címmel rendezett konferencián szombaton a Pesti Vigadóban.

Varga Judit: Mi nem több, hanem okosabb Európát akarunk
Varga Judit a magyar függetlenség napja címmel rendezett konferencián szombaton a Pesti Vigadóban
Fotó: MH/Papajcsik Péter

„Olyan Európát akarunk, ahol az uniós jog nem az ideológiai fegyvertár eszköze, ahol a politikai frusztráció nem írja felül a szerződések alapelveit. Olyan Európát, amely felemeli szavát az intézmények nyílt kötelezettségszegései, nyílt jogszabálysértései ellen” - mondta Varga Judit.

A konferenciát a magyar függetlenség napja alkalmából szervezték. A magyar függetlenség napját az 1956. évi forradalom és vértanúi 1958. június 16-i kivégzése mellett a szovjet csapatok 1991. június 19-én történt kivonulásának emlékére tartják.

A konferencián felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, és jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, parlamenti képviselők, valamint Magyarországra akkreditált nagykövetek.

Varga Judit beszédében kiemelte: hisznek abban, hogy a család, a nemzet, a nemzeti identitás, a regionális együttműködés mint természetes közösség a szuverén döntések meghozatalának legfőbb letéteményesei és zálogai az erősebb nemzetek erős Európájának.

Hozzátette: ma már, az uniós csatlakozás után tizenhét évvel megvan a tudásunk, tapasztalatunk, amely „a szándékosan keltett zűrzavarban” segít felismerni az alattomos föderalista törekvéseket.

„A 21. századi kihívásokra adott megkésett és elhibázott európai válaszok sorozata világossá tette, hogy az integráció mára elvesztette reakcióképességét, és pragmatikus együttműködés helyett ideológiai viták terepévé vált. Európát egy magát progresszívnek és liberálisnak nevező, gőzhengerekkel felvonuló fősodor uralja, amely az európai egyesült államok vízióját tűzte ki fő céljául. Ez az Európa támogatja a multikulturalizmust, üdvözli a bevándorlást, de elutasítja a hagyományos családmodellt és a kontinens kulturális, vallási örökségét” - fogalmazott az igazságügyi miniszter.

Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felelevenítette, hogy a második világháborút lezáró 1947-es békeszerződés 22-es cikkelye tartalmazta a kitételt, amelynek alapján a megszálló szovjet csapatok, eredetileg az ausztriai szovjet haderő ellátásának logisztikai biztosítása céljából továbbra is Magyarországon állomásozhattak.

Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosaként mondott beszédet
Schmidt Mária, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosaként mondott beszédet
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Ezt a helyzetet a Varsói Szerződéshez csatlakozás konzerválta 1955-ben, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc véres leverése után 1957 májusában született megállapodás már nem tartalmazott időkorlátot a szovjet csapatok itt tartózkodására.

A főigazgató felsorolta, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár hatalomra jutása után milyen események és történések vezettek ahhoz, hogy pontosan harminc évvel ezelőtt, 1991. június 19-én a szovjet csapatok végleg elhagyták Magyarországot.

„1989. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén a fiatalok képviseletében felszólaló Orbán Viktor beszédével ellehetetlenítette, hogy az 56-os hősök újratemetése az állampárt belügye maradjon, és az elvtársak kölcsönösen szemet hunyhassanak egymás gaztettei felett. Orbán Viktor az újratemetésre a Kádár-rendszer végbúcsújaként tekintett és egyértelművé tette, hogy az antikommunista fiatalság a jövő alakításában nem szán szerepet sem 56 eltipróinak, sem azok utódainak” - idézte fel Schmidt Mária.

Kitért arra, hogy Orbán akkori felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül sem Budapesten, sem a térség fővárosaiban, sem Moszkvában. Schmidt Mária hangsúlyozta: a szovjet kivonulásról a magyar tárgyalódelegáció végül is nullára hozta ki az egyenleget, nem fizetett a távozásért, és a kelet-közép-európai térségben az egyetlen olyan ország lett, amely nem fizetett a szovjeteknek újabb hadisarcot.

Hozzáfűzte: 1944 március 19. és 1991. június 19. között idegen, megszálló csapatok állomásoztak hazánk területén, majd a szabadság és a függetlenség kivívása után az azóta eltelt három évtized Magyarországot újra sikerpályára állította, az ország a NATO, majd az Európai Unió tagja lett.

„Sem a Nyugat, sem az Európai Unió nem váltotta be az irántuk táplált reményeinket. Mert idealizáltuk őket, irreális elvárásokat támasztottunk velük szemben. Mostanra azt is megtanultuk, hogy olyannak lássuk őket, amilyenek. Levettük a rózsaszín szemüveget, a magyar nemzeti érdeket képviselve tárgyalunk velük. Ígéretes fejlemény, hogy a magyar nemzeti érdek egyre többször esik egybe régiónk érdekével” - tette hozzá a történész.

Mint megjegyezte, Európában, és „benne nekünk magyaroknak” meg kell nyernünk a 21. századot, de ez csak nemzeti közösségei megerősítésén keresztül történhet meg. „A kereszténység és a nemzeti eszme együtt erős és ellenállóképes Európát teremthet” - tette hozzá.
 

Kapcsolódó írásaink