Külföld

Orbán Viktor: Mi történt a mi Európai Uniónkkal? 

A miniszterelnök értékelése szerint a nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek Brüsszelben, ezért ma a nemzeti alapon álló demokraták állnak szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.

Orbán Viktor: Mi történt a mi Európai Uniónkkal? 
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a szovjet csapatok kivonulásának harmincadik évfordulóján a Pesti Vigadóban
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Orbán Viktor A magyar függetlenség napja című szombati konferencián mondott beszédében kifejtette: ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal az EU jövőjéről szóló vitában.

Úgy vélte, Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan, az európai kultúrát próbálják sok helyen meghonosítani, de nem érhetnek fel az eredetihez. Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök - mondta.

Emlékeztetett: az Európai Unió viszont egy ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre országok, hogy megvédjék a gazdasági és katonai érdekeiket, hogy válaszoljanak arra a politikai tényre, hogy a második világháború után Európa egyik felét az amerikaiak, a másikat pedig a szovjetek foglalták el. Az uniót azért alkották meg, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról ismét az európaiak dönthetnek majd - idézte fel.

Megjegyezte: Václav Klaus szerint azonban ma az ember, a család és a nemzet egyszerre áll támadás alatt, veszélyeztetve Európa jövőjét, az Európai Bizottság egyik alelnöke szerint pedig Magyarország beteg demokrácia.

Objektum doboz

Mi történt mi Európai Uniónkal? 

A kormányfő gazdasági adatokat sorolva beszélt az EU csökkenő gazdasági erejéről. Az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2019-ben 18 százalékát, 2008-ban a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta, 2019-ben a 15 százalékát - közölte. Hozzátette: a világ 50 legnagyobb cége között 14 európai volt 2001-ben, ma csak hét.

Kitért: a világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín. Az EU 30 éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína tizennégyszer annyit, mint az EU - mondta.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt 30 évben az Egyesült Államok több mint 30 százalékkal növelte a katonai kiadásait, Kína a kilencszeresére emelte, azonban az EU ott áll, ahol 30 éve.

Közölte: az EU polgárainak csak negyede gondolja, hogy a következő nemzedék jobban fog élni, mint a jelenlegi.

Orbán Viktor kiemelte: ma van a magyar szabadság napja, harminc éve, hogy a hidegháborút megnyertük, és bebizonyosodott: a szocialista tábort összetartó egyetlen eszközt, a hadsereget és az erőszakot már nincs erejük bevetni a szovjeteknek. A közép-európai népek megnyerték a hidegháború utolsó csatáját - tette hozzá.

Hangsúlyozta: akkor "a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk, a kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük, a berlini fal nem leomlott, hanem ledöntöttük, a szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket".

A miniszterelnök úgy fogalmazott, "ma is ugyanazok vagyunk, akik voltunk, Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai", és Európa története nem megváltozott, hanem mi változtattuk meg.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a szovjet csapatok kivonulásának harmincadik évfordulóján a Pesti Vigadóban
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a szovjet csapatok kivonulásának harmincadik évfordulóján a Pesti Vigadóban
Fotó: MH/Papajcsik Péter

 Orbán Viktor szerint most sem magától javul meg, alakul át Európa, hanem nekünk kell megjavítani, átalakítani és visszavezetni a helyes, egykor sikeres ösvényre. Az Európai Uniónak ma újra a "magunkfajta szabadságharcosokra" van szüksége - jelentette ki.

A hét tézis

A miniszterelnök beszédében a kormány hét tézisét sorolta fel.

Közölte: az első tézis az, hogy "robogunk" egy birodalmi jellegű Európai Unió felé, a nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást.

Kijelentette: európai démosz nincs, csak nemzetek vannak, démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni. Ezért - folytatta - a brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához. "Amit mi szeretnénk, az valami egészen más. Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják. Ne féljünk kimondani, mi nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is." - fogalmazott.

A második tézisként azt nevezte meg, hogy szerinte Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik, és ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket.

Úgy vélte: az EU jogrendszerei és intézményei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik.

A kormányfő szerint ezért van az, hogy politikai ellenfeleik az európai kultúra alapját képező természetes közösségek meggyengítésére törekednek. "Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok" - hangsúlyozta.

Kijelentette: ezért mondja a magyar kormány, hogy az Unió alapszerződéséből, az "ever closer union" kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni.

Orbán Viktor szerint a kormány harmadik tézise, hogy Brüsszel a hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek.

Kifejtette: ez úgy történik, hogy első lépésként a bizottságot, a szerződések őrének politikailag pártatlan pozíciójából elmozdították és politikai testületté alakították. Szerinte ez nem is titokban, hanem Jean-Claude Juncker elnök nyilvános bejelentésével vette kezdetét. Megjegyezte: ezért is nem támogatták a britek és a magyarok Juncker elnökké választását, és végső soron ez vezetett el a Brexithez is.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a szovjet csapatok kivonulásának harmincadik évfordulóján a Pesti Vigadóban
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a szovjet csapatok kivonulásának harmincadik évfordulóján a Pesti Vigadóban
Fotó: MH/Papajcsik Péter

 A második lépés - folytatta - hogy a politikai testületté alakított bizottság úgy készít jogállami jelentéseket az unió tagállamairól, hogy ezt a munkát kiszervezi a tagállamokban működő álcivil szervezetekhez, amelyek szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak az egész kontinensen. A harmadik lépés pedig a kormányfő szerint az, hogy az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik a demokratikusan megválasztott tagállami kormányzatokat, és büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek.

Kijelentette: ez visszaélés a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra.

Orbán Viktor a kormány negyedik téziseként azt közölte: közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni.

Mint mondta, az unió gondolata arra a feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint külön-külön, ugyanakkor ha kiderül, hogy külön gazdaságilag sikeresebbek vagyunk vagy lehetünk, akkor vége az Európai Uniónak.

"Ezért nekünk, akik az Európai Unió hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít" - mondta. Úgy vélte: ma Brüsszel ehelyett saját magával, a saját tagállamaival harcol, kioktat, fenyeget, kényszerít és büntet, vagyis visszaél a hatalmával és ezzel szétveri saját magát.

Az ötödik tézis a miniszterelnök szerint az, hogy a következő évtized a veszélyes kihívások, a népvándorlások, a migráció, járványok és pandémia korszaka lesz, és ebben a veszélyes korszakban kell biztonságot teremteni és sikeresnek lenni a világgazdaságban.

Hangsúlyozta: a siker előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása. A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.

Objektum doboz

A hatodik tézisként kijelentette: az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, csak a saját ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét.

Azt javasolta: az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára, valamint a nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.

A miniszterelnök hetedik tézisként leszögezte: Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba, mert Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről.

Európai szabadságharcosai vagyunk

Orbán Viktor rámutatott: megkezdődött a vita az Európai Unió jövőjéről, végre nyíltan beszélhetnek a bajokról, mindenről, ami sérelmes és bántja a tagállamok polgárait.

"A pódiumot is megácsolták a számunkra. Remélem, annak látom, ami. Csak kellő intellektuális bátorság kell, és a saját céljainkra használhatjuk" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: az Európai Unió jövőjéről szóló vitával Magyarország kapott egy lehetőséget, hogy megállítsa az "Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását".

"Mi tudjuk, milyen veszély fenyeget, hiszen csak harminc éve élünk szabadon" - tette hozzá a kormányfő, aki szerint mindig is "mi voltunk Európa szabadságharcosai".

Hangsúlyozta: a magyarok kiharcolták a szabadságot, a nyugatiak pedig megörökölték. "Micsoda különbség!" - fogalmazott. Hozzátette, az idők azonban megváltoztak: harminc évvel ezelőtt azt hittük, Európa a jövőnk, ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője.

Azt üzente: merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz.

Az eseményen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott, melyeket ebben a cikkben olvashatnak!

Orbán Viktor teljes beszéde

Alább elolvashatják a miniszterelnök teljes beszédének leiratát!

Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a Magyar Országgyűlés elnökét, Schmidt Mária elnök asszony asszonyt. Tisztelettel köszöntöm a hazánkba akkreditált nagyköveti kar jelen lévő képviselőit, a kormány tagjait, régi barátaimat, egyáltalán mindenkit tisztelettel köszöntök, aki eljött.

Ott szeretném folytatni, ahol miniszter asszony abbahagyta, ugyanis ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal a májusban megindított Európai Unió jövőjéről szóló vitában. Éppen ezen a napon.

A szavak pontos értelme a legfontosabb. Ha nincs rend a szavainkban, akkor nincs rend a gondolatainkban sem.

A vita, amely májusban megkezdődött az Európai Unióban, és így az előadásom sem Európa, hanem az Európai Unió jövőjéről szól. Európa része Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság, a teljes Balkán, Ukrajna és Fehéroroszország biztosan, és Oroszország is, az Urálig biztosan, és a török világ is belenyúlik abba a földrajzi térbe, amit Európának nevezünk. Európa egy kulturális képződmény, amely fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan. A három halom, a három domb egymást megtermékenyítő öröksége, az Akropolisz, a Capitolium és a Golgota megismételhetetlen, egymásba oltott szőlővesszőiből kisarjadt szőlőtőkéje. Bort sok helyütt készítenek a világon, az európai kultúrát is próbálják számos helyen meghonosítani, de sohasem érhetnek fel az eredeti ízéhez és szépségéhez, akárhányszor is igyák részegre magukat. Európa életében jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök, és ma is az, hiába csillog mások gúnyája fényesebben. De ma nem a művészeti akadémia ülésén vagyunk, ahol egymással versengve dicsérjük kontinensünk nagyságát, hanem egy politikai rendezvényen, és nem Európáról, hanem az Európai Unió jövőjéről kell gondolkodnunk.

Az Európai Unió egy politikai, ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédjék országaik gazdasági és katonai érdekeit. Azért hozták létre, hogy válaszoljanak arra a politikai tényre, hogy a II. világháború után Európa egyik felét az amerikaiak, a másik felét pedig a szovjetek foglalták el. Azért alkották meg az Európai Uniót, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról ismét az európaiak dönthetnek majd.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Azt írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy fölmérés alapján, hogy 2021 júniusában csak a németek 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét, és 44 százaléka az ellenkező véleményen volt. A válaszadók szerint könnyen megégethetik magukat, ha az iszlámról, a hazafiságról vagy hazaszeretetről elmondják, amit gondolnak. Azt mondja Václav Klaus, a volt politikai vezetők közül legmesszebbre világító szelleme ma Európának, hogy az ember, a család és a nemzet egyszerre áll támadás alatt, veszélyeztetve Európa jövőjét. Azt mondja Barley EP-alelnök asszony, hogy Magyarországot és Lengyelországot ki kell éheztetni. Azt mondja a bizottság egyik alelnöke az unió egy tagállamáról, éppen rólunk, hogy beteg demokrácia vagyunk. Mi történt a mi Európai Uniónkkal?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az unió 2008-ban a világ GDP-jének, tehát össztermékének 25 százalékát adta, 2019-ben csak a 18 százalékát. Az unió a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta 2008-ban, 2019-ben pedig 15 százalékát. A világ 50 legnagyobb cége között 2001-ben 14 volt európai, ma csak 7. A világ 10 legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín. Az Európai Unió harminc éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína tizennégyszer annyit tesz, mint az Európai Unió. A világon az elmúlt 25 évben 20 olyan cég alakult, amelyek értéke ma 100 milliárd dollár felett van: 9 amerikai, 8 kínai, európai cég nincs köztük. Mi történt a mi uniónkkal? Az elmúlt harminc évben az Egyesült Államok több mint 30 százalékkal növelte katonai kiadásait, Kína kilencszeresére, vagyis 900 százalékkal. Az unió ott áll, ahol harminc éve állt. A világ tíz legnagyobb katonai kiadással rendelkező országa között már csak két európai uniós országot találunk. Mi történt a mi Európai Uniónkkal?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az Európai Unió polgárainak csak negyede gondolja, hogy a következő nemzedék jobban fog élni, mint a maiak. A franciák 57 százaléka, a belgák 53, a németek 44 százaléka gondolja, hogy a következő francia, belga és német generációk rosszabbul fognak majd élni, mint a maiak. Hová tűnt az európai álom? Mi történt a mi Európai Uniónkkal? A Bertelsmann Intézet 2016-os tanulmánya szerint az egységes belső piac többletjövedelmet eredményez a tagállamok számára. Igaz, nem egyforma arányban. Egy főre számolva a németeknek 1046 eurónyi többletet, a franciáknak 1074 eurónyi többletet, a magyaroknak 408 eurónyi többletet, a lengyeleknek pedig 382 eurónyi többletet, vagyis konvergencia helyett divergenciát látunk. A szintén német CEP 2017-es elemzése szerint csak Németország és Hollandia nyert és nyer az euróval, az összes többi eurózónás állam súlyos veszteségeket szenved el. Mi történt a mi Európai Uniónkkal?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma van a magyar szabadság napja. Harminc éve szabadon. Harminc éve, hogy a hidegháborút megnyertük. Reagan elnök úr állította át a váltókat, és ő indította el a hidegháború döntő ütközetét. A lengyel Szolidaritás a lengyel pápától kapott bátorsággal bebizonyította, hogy a szocialista tábort összetartó egyetlen eszközt, a hadsereget és az erőszakot a szovjeteknek már nincs erejük bevetni. 1956 már a múlté. És hét év elteltével a lengyelektől kapott bátorsággal a közép-európai népek, mi, mindannyian felsorakoztunk Lengyelország mellé, és megnyertük a hidegháború utolsó, 1989-90-es csatáját. Mi ott voltunk. Mi tudjuk, hogy a szabadság nem beköszöntött, hanem kivívtuk. A kommunizmus nem megdőlt, hanem megdöntöttük. A berlini fal nem leomlott, hanem ledöntöttük. A szovjetek nem kimentek, hanem kiszorítottuk őket. Ügyesen, vérveszteség nélkül, bátran és ravaszul megdöntöttük, ledöntöttük, kiszorítottuk és kivívtuk. Ma is ugyanazok vagyunk, akik voltunk: Európa utolsó máig élő szabadságharcosai. Európa története nem megváltozott, hanem mi változtattuk meg. Tudjuk, hogy most, amikor az Európai Unió bajban van, nem fog magától megjavulni, átalakulni és helyes útra térni. Nekünk kell megjavítani, átalakítani és visszavezetni a helyes, egykor sikeres ösvényére is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az Európai Uniónak ma újra éppen a magunkfajta szabadságharcosokra van szüksége.

Tisztelt Konferencia!

Ma téziseket fogalmazunk meg. Azokat a téziseket, amelyekkel a magyar kormány hozzájárul az Európai Unió jövőjéről szóló összeurópai vitához, és amit reményeink szerint majd a magyar parlament hasonló állásfoglalása követ.

Az első tézisünk az, hogy robogunk egy birodalmi jellegű Európai Unió felé. A nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást. Európai démosz nincs, csak nemzetek vannak. Démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni, ezért a brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához. Amit mi szeretnénk, az valami egészen más. Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják. Ne féljünk kimondani: mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is.

A második tézisünk, hogy Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik. Ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Az EU jogrendszere és intézményei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik. Ezért van az, hogy politikai ellenfeleink az európai kultúra alapját képező természetes közösségek meggyengítésére törekednek. Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok. Ezért, mondja a magyar kormány, az unió Alapszerződéséből az „ever closer union” kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni.

A harmadik tézisünk, hogy Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek. Ez a következőképpen történik. Első lépésként a bizottságot a szerződések őrének politikailag pártatlan pozíciójából elmozdították, és politikai testületté alakították. Ez nem titokban, hanem Juncker elnök úr nyilvános bejelentésével vette kezdetét. Zárójel: ezért nem támogatták a britek és a magyarok Juncker elnök úr elnökké választását, és végső soron ez vezetett el a Brexithez is. Zárójel bezárva. A második lépés, hogy a politikai testületté alakított bizottság úgy dönt, jogállami jelentéseket készít az unió tagállamairól. Ezeket az országjelentéseket azonban nem a tagállamok véleménye, dokumentumai vagy tényközlései alapján állítják össze. Ezt a munkát kiszervezik a tagállamokban működő NGO-khoz, álcivil szervezetekhez, akik valójában politikai szervezetek, akik tipikusan, szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak az egész kontinensen, amit egyébként ők nem is tagadnak. Harmadik lépés: az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik a demokratikusan megválasztott tagállami kormányzatokat, és büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek. Ez visszaélés a hatalommal, azzal a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra.

Negyedik tézisünk, hogy közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni. Az unió gondolata arra az egyszerű feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint külön-külön. Ha kiderül, hogy külön-külön gazdaságilag sikeresebbek vagyunk vagy lehetünk, akkor vége az Európai Uniónak. Ezért nekünk, akik az Európai Unió hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni, amely kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít. Ma Brüsszel ehelyett saját magával, a saját tagállamaival harcol: kioktat, fenyeget, kényszerít és büntet, vagyis visszaél a hatalmával, és ezzel szétveri saját magát.

Ötödik tézisünk, hogy a következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz: népvándorlások, migráció, járványok és pandémia. Ebben a veszélyes korszakban kell biztonságot teremteni és sikeresnek lenni a világgazdaságban. A siker előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása. A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.

Hatodik tézisünk, hogy az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából. Csak a saját párt-, ideológiai és intézményi érdekeit képviseli. Nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből. Ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének mintájára. A nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.

Hetedik tézisünk: ceterum censeo, Szerbiát fel kell venni. Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről. Ezt a tényt tudomásul kell venni, és fel kell őket venni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A történelem most tálcán kínálja a lehetőséget. Megkezdődött ez a vita, végre nyíltan beszélhetünk a bajokról, mindenről, ami sérelmes, és bántja a tagállamok polgárait. A pódiumot is megácsolták a számunkra – remélem, annak látom, ami –, csak kellő intellektuális bátorság kell, és a saját céljainkra használhatjuk. Kaptunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk az Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását. Mi tudjuk, milyen veszély fenyeget, hiszen csak harminc éve élünk szabadon. Mindig is mi voltunk Európa szabadságharcosai. Mi kiharcoltuk a szabadságot, nyugati barátaink pedig megörökölték. Micsoda különbség! Legyen elegendő szellemi és politikai bátorságunk, és lássuk be, hogy az idők megváltoztak. Harminc évvel ezelőtt azt hittük, Európa a jövőnk, ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője. Merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert csak ebből születhet meg az új európai reneszánsz.

A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!

Kapcsolódó írásaink

Orbán Viktor: Óriásit nőtt a migrációs nyomás

ĀA nemzeti konzultációban az élet szervezésének a tartópilléreit kell letenni - Aki nincs beoltva, azt meg fogja találni a vírus - A gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülőre tartozik - Az adóemelés a magyar gazdaság számára méreg