Külföld

Magyarország és Szerbia adta a legsikeresebb válaszoka a világjárványra

Szerbia és Magyarország a legsikeresebb gazdasági és egészségügyi válaszokat adta a koronavírus-járványra, és ennek köszönhetően a két ország gazdasága is erős tudott maradni - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban a magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság ülését követően.

Magyarország és Szerbia adta a legsikeresebb válaszoka a világjárványra
Ülésezett a szerb-magyar gazdasági vegyesbizottság
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

„Sem Szerbiában, sem Magyarországon nem tekintettünk sem ideológiai, sem geopolitikai kérdésként a vakcinára, az oltóanyagokra, hanem mindkét országban a szerbek és magyarok a vakcinát annak tekintették, ami, tehát az emberi élet megvédése eszközének” - húzta alá.

Rámutatott, hogy a sikeres oltási programoknak köszönhetően április vége óta a két ország kölcsönösen elismeri egymás oltási igazolásait, és engedélyezi az állampolgárok szabad mozgását a két ország között.

Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a világkereskedelem forgalma tavaly 9 százalékkal esett vissza, míg Magyarország és Szerbia kereskedelmi forgalma 3 százalékkal tudott növekedni, és már idén is további 16 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A sikeres oltási programnak köszönhetően most már a gazdaság kerülhet a középpontba.

„A magyar vállalatok beruházásai Szerbiában soha nem látott szintre emelkedtek, és ezen magyar vállalatok sikerei Szerbiában hozzájárulnak a magyar gazdaság további növekedéséhez is” - húzta alá, majd közölte, hogy az OTP egy újabb bankfelvásárlásnak köszönhetően immár a szerb bankpiac második legnagyobb szereplőjévé vált, a Mol pedig 20 százalékos részesedéssel rendelkezik az üzemanyagpiacon, és a magyar vállalatok érdeklődése a szerbiai beruházási lehetőségek iránt nem csökken.

A külgazdasági és külügyminiszter közölte: a magyar kormány 16 magyar vállalat számára adott összesen húszmilliárd forintnyi támogatást a világjárványt követően szerbiai beruházások végrehajtására, és ez a 16 magyar vállalat a szénfeldolgozás, az élelmiszeripar, az építőanyag-ipar, a növénytermesztés és a közműépítés területén összesen 38 milliárd forintnyi beruházást hajt végre a nyugat-balkáni országban. Hozzátette: a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében eddig több mint 14 ezer vállalkozás számára biztosítottak támogatást fejlesztésekre és beruházásokra.

Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy belgrádi látogatása alatt a szerb féllel megállapodott arról, hogy tovább bővítik a két ország közötti összeköttetést, és segítik a határon történő átjutást. A jövő nyárra közlekedésre alkalmassá válik a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal, a hercegszántói határátkelő pedig a teherforgalom számára is átjárhatóvá válik.

Emlékeztetett arra, hogy csütörtökön Szentpéterváron megállapodás született arról, hogy Magyarország újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodást köt Oroszországgal.

„Ez minden bizonnyal azt fogja jelenteni, hogy Szerbia irányából nagy mennyiségű gázt fogunk vásárolni az idei esztendő végétől kezdve hosszú távon” - mondta.

A politikus megismételte álláspontját, miszerint az Európai Uniónak nagy szüksége van Szerbiára, és arra, hogy a Közép-Európa déli részén lévő országok csatlakozzanak a közösséghez.

„Európának mind gazdasági, mind biztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy Szerbiát az Európai Unió teljes jogú tagjává fogadjuk, és mi mindaddig nem fogunk nyugodni, amíg az Európai Unió végre nem tesz kellő intenzitású lépéseket Szerbia integrációja érdekében” - szögezte le, emlékeztetve arra, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal Szerbián halad keresztül, és a migrációt meg kell állítani.

Andjelka Atanaskovic szerb gazdasági miniszter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok kiemelkedően jók, de mindig lehet javítani és elmélyíteni azokat.

Magyarország évek óta Szerbia tíz legjelentősebb kereskedelmi partnere között van, és ehhez a Belgrád-Budapest-vasútvonal kiépítése még inkább hozzájárul. Ez az egyik legjelentősebb infrastrukturális projekt. Ezen a téren a vízgazdálkodást, a közlekedést, illetve a környezetvédelmet érintő projektek is erősítik a kapcsolatot - közölte.

Szerbia és Magyarország a koronavírus-járvány ellenére is sikeres maradt, és megvédte gazdaságot - mondta. A szerb miniszter kiemelte, hogy közös cél egymás befektetőinek bevonzása az országokba, és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok erősítése.

A gazdasági vegyesbizottság ülését követően Szijjártó Péter és Jadranka Joksimovic európai integrációs miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a két ország kapcsolatának elmélyítéséről a nyugat-balkáni kapacitásépítési program létrehozásával. Emellett aláírták a Szerbiai Villanygazdaság és a magyar MVM Energetika Zrt. közötti szándéknyilatkozat első kiegészítését.
 

Kapcsolódó írásaink