Külföld

Újabb szankciók Minszk ellen

Prataszevics nyilvánosságra hozta a fehérorosz rendvédelmi erők kötelékébe tartozók személyes adatait – emlékeztetett Kosztur András kutató

Újabb nemzetközi szankciók sora sújtja Minszket, amióta a Ryanair Minszkben leszállásra kényszerített Athén–Vilnius-járatáról a hatóságok bilincsben vitték el Raman Prataszevics ellenzéki újságírót. A nagy visszhangot kiváltó esetről Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Újabb szankciók Minszk ellen
Érthető a közös uniós fellépés az ismert adatok alapján, véli a szakértő
Fotó: XXI. Század Intézet

„Ha higgadtan akarjuk értékelni a Fehéroroszország körül kialakult helyzetet, külön kell váalasztanunk a Ryanair-incidens két aspektusát. Az egyik a repülőgép eltérítésének ténye: amennyiben a téves bombariadó valóban egy fehérorosz titkosszolgálati akció része volt, ahogyan az jelenleg szinte biztosnak tűnik, akkor érthető, hogy az európai államok közösen léptek fel” –hangsúlyozta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Megjegyezte, Minszk jelenleg tagadja, hogy erről lenne szó, és nemzetközi vizsgálat lebonyolítására szólít fel, ezt támogatja hivatalosan Moszkva is.

Kosztur szerint a fehérorosz vezetés által hangsúlyozott tények árnyalják a letartóztatott újságíró, Raman Prataszevics személye kapcsán kialakult képet. „Bár a terrorizmus vádja túlzó lehet, az tény, hogy a korábban általa kezelt NEXTA Telegram-csatorna a rendőrök elleni erőszakos fellépésre buzdított, és hamis információkat is közzétett” – hívta fel a figyelmet.

A kutató kitért arra is, hogy Prataszevics a tavalyi tüntetéseket követően több csatornán is nyilvánosságra hozta a fehérorosz rendvédelmi erők kötelékébe tartozók személyes adatait lakcímmel, igazolványszámmal együtt, „amiért vélhetően a világ legtöbb államában felelősségre vonnák”. De nem csupán rendőrök, hanem a kormánypárti sajtósok, hivatalnokok, oktatók adatait is közzétették azon a csatornán, amit az újságíró szintén letartóztatott barátnője, Szofija Szapega kezelt.

Kosztur szerint Prataszevics azért is érdekes lehet a fehérorosz hatóságok számára, mert elfogásával megnyílt az út az informátorai felé, akik nyíltan nem vállalták fel rendszerellenességüket, de információkkal segítették az ellenzéket”.

A kutató felhívta a figyelmet arra is, hogy Prataszevics vélhetően nem csupán a kijevi Majdan eseményeiben vett részt – azt ő maga sem tagadja, hogy a helyszínen volt, állítása szerint azonban csupán megfigyelőként, ennek ellenére megsérült –, hanem a kelet-ukrajnai harcokban is, méghozzá a szélsőjobboldali Azov hadosztály kötelékében.

„Ennek vezetője is elismerte, hogy a most letartóztatott újságíró ott volt a harcok helyszínén 2014–2015-ben, állítólag újságíróként, egyes fényképeken viszont – így az Azov lapjának címoldalán is – fegyverrel a kezében, katonai felszerelésben látható,” mutatott rá. Prataszevics ezenkívül az elmúlt években az amerikai támogatású Szabadság Rádió és a lengyelek és litvánok által finanszírozott Euro-radio munkatársa is volt.

Szerepe a tavalyi eseményekben vélhetően jóval kisebb, mint amit a fehérorosz hatóságok állítanak – jegyezte meg a kutató. Hozzátette: mindemellett Prataszevicset az életrajzában található „foltok” tökéletesen alkalmassá tették arra, hogy a fehérorosz kormányzat ellenzékképét – azaz a Nyugat által pénzelt, államellenes, szélsőséges nacionalistákét – egy személyben és nehezen cáfolhatóan meg-testesítse.

A Fehér Ház a hétvégén bejelentette, hogy az Egyesült Államok újraélesíti felfüggesztett szankcióit Fehéroroszország ellen. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pedig azt nyilatkozta, Moszkva az érzelmi alapú, elhamarkodott következtetések helyett a nemzetközi jogon alapuló konstruktív és megfontolt megközelítés híve.

Kapcsolódó írásaink