Külföld
Magyarország az Európa Tanács új elnöke
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő tájékoztatón a november 17-ig tartó magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlyponti témára összpontosítanak, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.
A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban kiemelte az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet nem vett napirendre a brüsszeli Európai Bizottság. Az ET székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén remélhetőleg „Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel”.
A vallási közösségek védelméről szólva aláhúzta, hogy Európa szomszédságában „felütötte fejét a keresztényüldözés jelensége”, és különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi napokban számos európai országban „egyértelmű antiszemita felhangot kaptak” az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban tartott tüntetések.
A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sok gyermek „tapasztalatlanul és gyanútlanul” vált a „digitális tér felhasználójává”, és ezek a gyermekek a „digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek védtelen célcsoportját alkotják”.
Hozzátette, hogy a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is „rendkívül szigorú” szabályokat vezet be ezen a területen - mondta.
Szijjártó Péter arról is szólt, hogy az ET-ben Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ezért alkalmas platform a Kelet és Nyugat közötti „kulturált párbeszéd” újraindítására, amire nagy szükség van az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok és a „néha már-már hidegháborús retorika” közepette.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai országként a párbeszédben, és nem a konfliktusban érdekelt. „Mi egyáltalán nem akarunk hidegháborút” - jelentette ki Szijjártó Péter.
Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelynek munkáját szavai szerint a közös értékeknek kell vezérelniük.
Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára kiemelte, hogy a távozó német elnökség „magasra tette a lécet”. Hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés „talán minden eddiginél fontosabb”.
A 47 európai országot - köztük az Európai Unió tagállamait - összefogó ET saját meghatározása szerint „a földrész vezető emberi jogi szervezete”. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.
Lehetőség a kelet-nyugati párbeszéd újraindítására
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának fél évig tartó magyar elnöksége lehetőséget adhat a kelet-nyugati párbeszéd újraindítására - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Hamburgban a testület tanácskozása után.
A miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy kemény konfliktusok vannak kialakulóban „a politikai Kelet és a politikai Nyugat” között, és a retorika már-már a hidegháborút idézi.
Ebben a helyzetben felértékelődik Magyarország „keleti és nyugati irányba való tárgyalóképessége”, és a keleti és nyugati országokat egyaránt összefogó ET fő döntéshozó testületének vezetőjeként „platformot biztosíthat a kölcsönös tiszteleten, és remélhetőleg minél inkább a kölcsönös bizalmon is alapuló párbeszédhez”, amivel hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez - mondta Szijjártó Péter.
Most mi jövünk
A mai napon hivatalosan is átvette Magyarország az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. Komoly felelősség ez, egyben különleges lehetőség is! Felelősség, hiszen 47 tagállam álláspontját összehangolni, az országok képviselőivel folyamatosan egyeztetni többoldalú konferenciák és tanácskozások során nem kis feladat - írta Facebookon Varga Judit igazságügyminiszter.
A magyar ET-elnökség prioritásai közé tartozik a kisebbségi jogok védelme, az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd fenntartása. Alapelvünk a nemzetek kulturális, jogi és történelmi hagyományainak tiszteletben tartása, valamint az eljövendő nemzedékek érdekeinek képviselete - emeli ki.
Az igazságügyminiszter szerint a következő hat hónap kiemelt témája lesz a jövő kihívásai terén az igazságszolgáltatás digitalizációja és a mesterséges intelligencia alkalmazása az igazságszolgáltatásban, amelyről az ősszel igazságügyi miniszteri konferenciát is rendeznek Budapesten.
Az Országgyűlés kedden elfogadott politikai nyilatkozatában megerősítette a szabad, független és demokratikus európai államok együttműködési keretét jelentő Európa Tanács tevékenysége melletti elkötelezettségét - emlékeztetett Varga Judit.
Magyarország hosszú ideje elhivatott részese és formálója az európai jogfejlődésnek, amit a következő időszakban is bizonyítani fogunk! Hajrá, magyar ET-elnökség! - tette hozzá.
