Külföld
Határozott magyar kiállás Izrael mellett az unióban
Politikai pamflet helyett higgadt állásfoglalástsürgetett Szijjártó Péter külügyminiszter
Nagy visszhangot keltett a nemzetközi sajtóban, hogy Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő keddi bejelentése szerint egyedül Magyarország nem támogatta a közös uniós nyilatkozatot az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban.
„Magyarország azért nem értett egyet a nyilatkozat szövegével, mert szerintünk az súlyosan kiegyensúlyozatlan volt, és nem tükrözte a valós helyzetet: Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, és Izraelnek joga van megvédenie magát” – közölte megkeresésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
„Minden olyan megnyilvánulást elutasítunk, amely Izraelt teszi felelőssé a jelenlegi helyzet kialakulásáért, vagy egyenlő félként kezeli Izraelt és a Hamász nevű terrorcsoportot, vagy közvetett módon legitimálja az utóbbi szervezetet. A jelen helyzetben világossá kell tennünk, hogy a különböző palesztin terrorcsoportoknak azonnal fel kell hagyniuk a rakétatámadásokkal” – hangsúlyozta a tárca.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban az AFP francia hírügynökség kérdésére azt mondta, kiegyensúlyozott, higgadt megközelítésre lenne szükség, nem pedig politikai pamfletre és egy ideológiailag elfogult nyilatkozatra, amely a mostani rendkívül feszült helyzetben nem segítenek.
Heiko Maas német külügyminiszter a ZDF-nek azt mondta, az EU álláspontja – a 27-ből 26 tagállamé legalábbis – egységes, a lényeg, hogy elhallgassanak a fegyverek, „csak Magyarország látta ezt másként, ki tudja, miért”. Ha a vétót nem is mindenki vállalta, több kormány is szolidaritást vállalt Izraellel, Bécsben ki is tűzték a kancelláriára és a külügyi tárcára az izraeli zászlót.
Elmozdulna a többségi döntéshozatal felé az uniós külpolitikában a német kereszténydemokraták kancellárjelöltje. Armin Laschet a Konrad Adenauer Alapítvány berlini fórumán elmondta: az uniós külpolitika egyik központi problémája, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az EU-t a cselekvőképességtől.
Az Európai Parlament keddi vitájában a fideszes Gál Kinga mellett az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció több tagja is Izrael önvédelemhez való jogát hangsúlyozta. Lapunk kérdésére Charlie Weimers, a Svéd Demokraták képviselője üdvözölte Magyarország döntését. Megjegyezte, több ország is ellenezte a közös nyilatkozatot, „de senki más sem foglalt el olyan határozott erkölcsi álláspontot, mint Magyarország”.
„Tökéletesen egyetértek a magyar külügyminiszterrel abban, hogy az ilyen, egyoldalú nyilatkozatok nem segítik a helyzet megoldását” – fogalmazott. Weimers kiemelte: alapvető különbség van a felek között, Izrael egy demokratikus ország, amely az önvédelemhez való jogát gyakorolja, vele szemben pedig nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított csoportok állnak, amelyek pajzsként használják a gázai civileket.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő szerdán Tel-Avivban azt mondta, a Gázai övezetet uraló Hamásszal csak két módon vehetik fel a kesztyűt: vagy elrettentik, vagy leszámolnak vele.
Leleplezték a Hezbollah támogatóit
Betiltottak három egyesületet Németországban, és rendőri műveletet indítottak felszámolásukra a terrorista szervezetként nyilvántartott Hezbollah libanoni siíta mozgalom támogatása miatt. A szövetségi belügyminisztérium közlése szerint a betiltott egyesületek az állításukkal szemben nem libanoni segélyprojektekre gyűjtöttek pénzt, hanem a mártírnak tekintett elesett Hezbollah-harcosok hozzátartozóinak. A belügyi tárcát vezető Horst Seehofer hangsúlyozta: Németországban nem lesz biztonságban, aki a terrort támogatja, és „akármilyen álcában jelenik is meg, országunkat nem használhatja visszavonulási terepként”.
A Hezbollah Izraelt bombamerényletekkel és rakétatámadásokkal terrorizáló katonai szárnyát 2013-ban sorolták a terrorszervezetek közé a német hatóságok, tavaly pedig a politikai szárnyát is betiltották és felszámolták. A szélsőséges síita iszlamista mozgalomnak nagyjából 1050 követője van Németországban a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) tavalyi becslése szerint. A BfV korábban rámutatott, hogy Németország a Hezbollah szemében nem műveleti, hanem visszavonulási terület.
(HSz)
Röviden
Szolidaritást vállalt a palesztinokkal a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak). Az erőszakos felkeléseket is szító amerikai szervezet hivatalos Twitter-oldalán bírálta a telepes kolonializmust. A Fox News szerint a bejelentést nyomban meg is köszönte az Izrael elleni gazdasági embargót hirdető nemzetközi BDS mozgalom.
Elítélte, és antiszemitának minősítette Recep Tayyip Erdogan török elnök Izraellel kapcsolatos egyik nyilatkozatát az amerikai külügyminisztérium. Ankara visszautasította a washingtoni kritikát, álláspontjuk szerint az izraeli légi csapásokat bíráló államfőt antiszemitizmussal vádolni hazugság.
Mindkét oldalon követhettek el háborús bűncselekményeket az izraeli–palesztin konfliktusban az ENSZ szakértői szerint. Keddi állásfoglalásukban azt írták, Izrael és a palesztin fegyveres csoportok is sűrűn lőnek lakott területeket, a küzdelem pedig rendkívül egyenlőtlen, a világ egyik legjobban felfegyverzett hadserege küzd az izraeli megszállás ellen küzdő palesztinok ellen. A szakértők szerint a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) kellene kivizsgálnia a történteket.
