Trócsányi: Fontos, hogy a Balkán Európa szerves részévé váljon

A politikus az Európa-nap 2021 - Merre tovább Európa? című beszélgetésben kifejtette: jelenleg két Európa-nap van, az egyiket Európa Tanács (ET) május 5-én tartja, az Európai Unió (EU) pedig május 9-én ünnepli a szervezet alapítását. Az EU kisebb egységet alkot, mint az ET, amelynek tagállamaiban 830 millió ember él - jegyezte meg.

„Az Európa-napi ünnepben üröm, hogy nem tudunk egész Európa egységéről beszélni”, vannak olyan térségek, amelyeknek a csatlakozását elő kell segíteni - hangsúlyozta. Hozzátette: a probléma az, hogy a nyugati tagállamok közvéleménye nem teljesen áll e projekt mögött. „nekünk kell elmagyaráznunk, hogy mit is jelent a kontinens egysége” - mondta.

Navracsics Tibor, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője többi között azt mondta, az EU-nak az európaiak közösségének kell lennie, ebben azonban alapvetően a tagállamoknak és nem az uniós intézményeknek van szavuk.

Sokan panaszkodnak arra - folytatta -, hogy az integrációban elvész a nemzeti érdek, de alapvető kérdésekben a tagállamok tudják érvényesíteni a nemzeti érdekeiket. Egy-két tagállam, amely úgy gondolja, hogy így is sok tagja van az EU-nak, amelyek gazdaságilag számukra tehertételt jelentenek, meg tudja akadályozni a bővítést - mutatott rá.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy az EU bővítése sikertörténet, hozzájárul Európa stabilitásához és gazdasági prosperitásához. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság kulcsszerepet játszik a bővítési folyamat előkészítésében; a Várhelyi Olivér bővítési biztos által megújított csatlakozási folyamat sikerre juthat a most felkészülő tagállamok esetében. „Remélem, a közeljövőben arról beszélhetünk, hogy bővülhet az Európai Unió a Nyugat-Balkán országaival, ezzel is növelve a stabilitást” - mondta.

Az EU válságokra adott válaszáról Navracsics Tibor kifejtette: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt lehet látni, hogy az uniós intézményrendszer nem alkalmas gyors döntésekre, az újjáépítési program viszont azt mutatja, hogy a gazdasági kilábaláshoz szükséges tőke mozgósítását uniós mértékkel mérve viszonylag gyorsan meg tudja valósítani. Egy éven belül el lehet jutni odáig, hogy megindulhatnak a tagállami programok, ami óriási segítség, főleg a déli tagállamoknak - jegyezte meg.

Trócsányi László hangsúlyozta: a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament kapcsolata erősítésre szorul, a nemzeti parlamenteknek nagyobb kezdeményezési jogot kellene adni. Úgy vélekedett: az EU-nak válságok - a 2015-ös migrációs válság és a mostani világjárvány - esetén az előrejelzésben van mit javítania, hiszen fontos, hogy a kontinensnek kellően felkészült legyen.

Zupkó Gábor azt mondta, a jelenlegi válság tanulságos volt abban, hogy mely területeken kellene újabb hatásköröket adni az uniós intézményeknek; ennek megvitatása is alkalmas az Európa jövőjéről szóló európai uniós konferencia.

Martonyi János volt külügyminiszter köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy „akkor tudunk magyarok maradni, ha európaiak maradunk, és csak akkor tudunk európaiak maradni, ha keresztények maradunk”. Csak a keresztény Európának van jövője, „ezért vagyunk meggyőződve arról, hogy Közép-Európának és a magyarságnak különleges szerepe és felelőssége van abban, hogy megerősödjön az európai identitás” - mondta.

Koltay András, az NKE rektora köszöntőjében felidézte: Robert Schuman francia külügyminiszter 71 évvel ezelőtt tett javaslatot a két világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá.

Emlékeztetett, hogy Schuman szerint az európai közösség nem fog hasonlítani sem egy birodalomhoz, sem a Szent Szövetséghez, a nemzetek közötti kapcsolatokra kiterjedő demokratikus egyenjogúság lesz az alapja.

Magyarország elkötelezett tagja az euroatlanti közösségnek, így az NKE-nek fontos feladata annak kutatása, hogy Magyarországnak hol van a legjobb helye Európában és világban - mondta a rektor.

Európa zöld megújulásának lehetőségeiről, a pandémia kezeléséről, az Európai Unió bővítéséről és a kontinens gazdasági versenyképességének jövőbeni lehetőségeiről beszélgettek a magyar kormány uniós tisztségviselői az NKE konferenciáján pénteken.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy továbbra is fontos a nemzeti álláspontok befogadása az európai döntéshozatalba. Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője azt mondta, hasznos lenne, ha Brüsszel az unió átalakításánál fogadókész lenne a tagországok eltérő adottságaira, problémáira.

Az Európa jövője - Brüsszelből szemlélve című beszélgetésen Győri Enikő, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért- és bővítésért felelős biztosa és Baranyai Gábor nagykövet, Magyarország uniós állandó képviseletének helyettes állandó képviselője a kontinens gazdasági és politikai jövőjével kapcsolatban osztotta meg észrevételeit az online hallgatósággal. Győri Enikő az európai közösség jelenlegi legnagyobb problémájára, a koronavírus-járványra adott brüsszeli válságkezelést helyes útnak nevezte, mert nézete szerint jelenleg a tagállamok gazdaságának „talpon tartása” a közösség legfontosabb feladata.

Az ehhez igazított új hétéves közös költségvetés és a válságkezelési alap is azt a célt szolgálja, hogy a pandémia miatti gazdasági válságban a leginkább érintett országok pótlólagos forráshoz jussanak - mondta. A fideszes EP-képviselő hozzátette: Magyarország az elmúlt tíz év munkájának köszönhetően jobban bírja a válságot, mint a baloldali kormányzás idején, megerősítette gazdaságát és versenyképesebb lett. Szavai szerint Magyarország „jobban érezte az idők szavát”, ezért úgy látja, leginkább az ettől eltérő utat bejárt tagországoknak van szükségük erre a válságkezelési eszközre.

Az uniós költségvetésből érkező pénz hazai felhasználásával kapcsolatban a kormánypárti politikus kifejtette, helyes irány és jó befektetés a jövőbe az „erőltetett” az európai zöld és digitális átállás, de ezzel kapcsolatban azt is nézni kell, ki viseli ennek a terhét, ezért „nagyon óvatosnak kell lenni”.

Hasznos lenne, ha Brüsszel ebben az átállásban fogadókész lenne arra, hogy a tagállamok problémái eltérőek - mondta Győri Enikő, megjegyezve, Kelet-Közép-Európa még nem küzdötte le az uniós csatlakozása óta fennálló „nehéz örökségét”, az infrastrukturális és beruházási hátrányokat.

Amíg nem megfelelő az alapinfrastruktúra, a technikai ugrást is nehezebb megtenni, ez iránt kellene Brüsszelnek nagyobb megértést mutatnia - jelentette ki az EP-képviselő.

Európának hitelesnek kell maradnia és be kell tartania vállalt ígéreteit - hangsúlyozta a beszélgetésen Várhelyi Olivér. A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos szerint ez elsősorban azt jelenti, hogy ha az unióhoz csatlakozni kívánó országok teljesítik a feltételeket, Európának be kell fogadnia őket. A hitelességi kérdés mellett fontosnak nevezte a felelősséget is, mivel - mint mondta - az EU példaképként szolgál a körülötte lévő régióknak, ezért folytatni kell azt a munkát, amelyet az európai integráció képvisel.

Várhegyi Olivér véleménye szerint akkor lesz sikeres az unió, ha levonja a következtetéseket a járványból és az azzal együtt járó gazdasági válságból.

Európa már a válság előtt is jelentősen veszített világgazdasági súlyából és versenyképességéből, kérdés, meg lehet-e ezt a folyamatot fordítani - mondta, megjegyezve, az EU-nak a következő időszakban erre kell szánnia politikai és gazdasági erőforrásait.

Várhelyi Olivér az Európai Unió bővítéséről szólva arról is beszélt, hogy a Nyugat-Balkán európai integrációja érdekében elkészült a térség gazdasági és szociális újjáépítését célzó terv, amelyben 30 milliárd eurót fordítanának a régióra.

Megjegyezte, az előző bővítésekből tanulva akkor lesz hiteles ez a folyamat, ha „alulról építkezik”, és megtartja azt a korábbi „befogadó hangulatot”, amely most nem feltétlenül van meg minden tagállamban.

Baranyai Gábor nagykövet megítélése szerint az Európai Bizottság zöldítési és digitális átállást segítő tervei lényegesen átalakítják az egész európai világképet, a gazdaságot és a európai mindennapokat is. Azt a következő egy-másfél évben lehet majd látni, hogy például a közlekedés, az energiapolitika vagy a turizmus átalakítása ténylegesen megvalósítható lesz-e, és mennyire okoz esetleg régiós összeomlást vagy más kedvezőtlen következményeket.

Magyarország szempontjából az a fontos, hogy az átalakítás „ne kerüljön bele egy nagyon leegyszerűsített ideológiai térbe” - hangoztatta a diplomata. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az európai polgárok jövőéről szóló döntések meghozatalánál ne legyenek „elbújtatott” tagállami, ipari vagy gazdasági érdekek, viszont jelenjenek meg nemzeti szinten is legitim álláspontok, és ezeket fogadja be a rendszer.