Külföld

Kijev tetteket akart, de Brüsszel még várna

Kiállunk Ukrajna területi egysége mellett, de a kormányának tiszteletben kell tartania magyar kisebbség jogait, és ne állítsa be őket veszélyforrásnak – mondta Szijjártó Péter

Az ukrán külügyminiszter újabb szankciókat kért az uniótól a tagállami külügyminiszterek tanácskozásán, ugyanakkor Szijjártó Péter számon kérte Dmitro Kulebától a kárpátaljai magyarságot ért atrocitásokat és jogfosztásokat.

Kijev tetteket  akart, de Brüsszel még várna
Szijjártó ukrán hivatali partnerétől kérte a magyar kisebbség jogainak védelmét
Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldal

Tegnap tartották az európai uniós külügyminiszterek informális tanácskozását videókonferencia keretei közt. Az egyeztetés fő témái az ukrajnai helyzet, valamint az etiópiai Tigré tartományban folyó polgárháború okozta humanitárius válság voltak.

A tanácskozás után tartott sajtókonferencián Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője elmondta, hogy a feszültség egyre fokozódik az ukrán–orosz határon, ahol már 150 ezer orosz katona állomásozik. Hangoztatta, hogy az EU felszólítja Moszkvát az azonnali kivonulásra, és az uniós tagállamok egységesen támogatják Ukrajna területi integrációját, egyben Brüsszel nem ismeri el a Krím félsziget orosz elcsatolását.

Ugyanakkor elmondta, hogy az EU egyelőre nem tervezi gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ahogyan orosz diplomaták kiutasítását sem. A találkozóba bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ugyanakkor újabb szankciókat javasolt. Kuleba Twitter-oldalán úgy fogalmazott: a legfontosabb elem egy új (szankciós) csomag elkészítése, az egyedi szankciók már nem elegendőek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést követően közösségi oldalán közzétett videójában elmondta, hogy Magyarország stabil és demokratikus Ukrajnában érdekelt, és támogatja az ország területi egységét. Hozzátette: Magyarország egyben elvárja Kijevtől, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti közösségek, köztük a magyar közösség jogait.

Szijjártó emlékeztetett, hogy az elmúlt esztendőkben folyamatosan megsértették a magyar közösség jogait, egyebek mellett a nyelvhasználat, a kultúra, a média, a közigazgatás és az oktatás területén. Hozzáfűzte, hogy a magyar közösség vezetői elleni megfélemlítő akciók, valamint a kettős állampolgársággal rendelkezők listázása sem járult hozzá a kapcsolatok normalizálódásához. Arra kérte Dmitro Kulebát, hogy tartsák tiszteletben a magyar kisebbség jogait, és ne állítsák be őket úgy, mint akik veszélyt jelentenek Ukrajna területi egységére.

A magyar miniszter egyben ismertette, hogy hazánk támogatja Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben: üdülési lehetőséget biztosít a konfliktusban érintett családok gyerekeinek, több ukrán katona részére nyújtott egészségügyi segítséget, és a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is ötven lélegeztetőgépet, valamint 10 millió dollár pénzügyi támogatást biztosított az országnak.

Szijjártó továbbá az unió által az afrikai, Karib-tenger-menti és csendes-óceáni államok csoportjával aláírt új partnerségi megállapodásról azt mondta, hogy az egyezmény alapvetően a migráció erősítéséről szól, ami biztonsági és egészségügyi kockázat is egyben. Etiópia kapcsán kifejtette, hogy hazánk figyelme Tigré tartomány keresztény közösségének megvédésére irányul, amelynek eddig mintegy 2,5 millió dollár segítséget nyújtottunk.

A Kreml kitiltott húsz cseh diplomatát

Oroszország kiutasított vasárnap húsz cseh diplomatát válaszul arra, hogy Csehország szombaton tizennyolc orosz diplomatát minősített nemkívánatos személynek. Az orosz külügyminisztérium bekérette Vitezslav Pivonka cseh nagykövetet, hogy kifejezzék Moszkva tiltakozását az orosz diplomáciai képviselettel szembeni barátságtalan intézkedés miatt.
 

Jan Hamácek cseh kormányfőhelyettes az orosz döntés után közölte: Moszkva reakciója a diplomaták kiutasítására keményebb, mint várták. A prágai kormány azért nyilvánította nemkívánatos személynek az orosz diplomatákat, mert erős a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok tagjainak közük volt a vrbeticei lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz.
(HSz)

Kapcsolódó írásaink