Külföld
Elfajulhat a helyzet Ukrajnában
Európa a normalizálódásban bízik, de Kijev, Washington és Moszkva is egyre harciasabb – mondta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója
Folytatódott pénteken is a kelet–nyugati üzengetés Ukrajna ügyében. Washington és Varsó is aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai határhoz közeli – de orosz területre kiterjedő – orosz csapatmozgások miatt, egy felmérés szerint pedig az ukránok kétharmada attól tart, hogy Oroszország megtámadhatja az országukat.
Török közlés szerint az Egyesült Államok jövő héten a Fekete-tengerre küldi két hadihajóját. Kijev euroatlanti ambícióira reagálva Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő tegnap azt mondta, Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve.
„Volodimir Zelenszkij jelenlegi és korábbi politikája között éles különbség figyelhető meg: míg elnöksége kezdetén még a béke elnökeként lépett fel, és a kelet-ukrajnai harcok egy éven belüli lezárását ígérte, addig mostanra elődjén, Petro Porosenkón is túltesz a harcias hazafias retorikájával” – mutatott rá lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki szerint e politika hátszelét az új amerikai kormányzat adja.
Megjegyezte, akár megnyugtató is lehet, hogy e politika másik eleme, az oroszbarát erők és oligarchák elleni fellépés a korai nagy horderejű intézkedéseket – az ellenzéki tévécsatornák bezárását – követően megtorpant, és egyre kisebb visszhangot kiváltó lépésekkel folytatódott, így lehet, hogy most is inkább retorikáról, mint valódi harckészültségről van szó. A kutató szerint a nyílt háborúban jelenleg egyik fél sem érdekelt, azonban egyes elemzők szerint Washington szeretné elérni az orosz beavatkozás kiprovokálást, hogy fokozhassa a Moszkvára nehezedő szankciós nyomást.
„Azt is láthatjuk, hogy az európai vezető államok, szemben az Egyesült Államokkal, szeretnék valamennyire normalizált mederben tartani az orosz–európai kapcsolatokat, ehhez pedig elengedhetetlen a kelet-ukrajnai helyzet rendezése, vagy legalábbis befagyott jellegének megőrzése” – jegyezte meg.
Kosztur András szerint nemcsak Kijev vagy Washington, de Moszkva is harciasabb jelenleg, egyértelművé tették, hogy amennyiben Kijev erővel akarná megoldani a konfliktust, készek a beavatkozásra, és ez már nem korlátozódna a jelenlegi harcok területére.
„Mindkét fél emeli a téteket, ami részben a béketárgyaláson kialakult patthelyzetből fakad, részben pedig befelé, választóik felé is üzennek ezzel a kijevi és moszkvai vezetők, mondván: nem hátrálnak meg. Azonban az óvatlan lépéseknek köszönhetően könnyen kicsúszhat a helyzet az ellenőrzés alól, és a helyi jellegű összecsapások kiterjedt háborúvá alakulhatnak” – összegzett a kutató.