Tőkés László a szolgalelkűség ellen emelt szót ünnepi beszédében

Amint felidézte: a 173 éve megfogalmazott forradalmi kiáltvány 12 pontjának egyike a jobbágyfelszabadítás, a másik pedig a politikai foglyok szabadon bocsátása volt. A szolgalelkűség jeleként értelmezte, hogy Romániában székely politikai foglyok sínylődnek a börtönben, és az erdélyi magyarság bukaresti politikai képviselete hallgat erről. „Ha már nem kell kardot rántanunk és vérünket ontanunk, legalább ne legyünk szolgalelkűek ott, ahol élünk” - jelentette ki Tőkés László.

Az EMNT elnöke megemlítette: a szociológusok szerint ahol jobbágyrendszer uralkodott, még 100-150 év után is érződik a lakosság mentalitásában a jobbágyszemlélet. „Nagyon fájdalmas, hogy magyarságunk mai napig magán hordozza az egykori jobbágyi szolgalelkűségnek a maradványait. Ezt nem ítélkezve, hanem féltő szeretettel mondom.

A merjünk kicsik lenni szemléletével találkozunk ebben a tekintetben. És a jobbágyszemlélet a kisebbségi szemlélettel tetéződik. Nem elég, hogy hosszú évszázadokig nemzetünk nagy része jobbágysorban élt, a jobbágyok kenyerét ette, de mi ráadásul száz évvel ezelőtt kisebbségbe szakadtunk. Ez is elősegítette a mostani szolgalelkűségnek a kialakulását” - jelentette ki.

Ellenpéldaként említette, hogy a székelyeknél - akik soha nem voltak jobbágyok - a szabadság szemlélete és lelkülete tükröződik. „Ne engedjük, hogy temesvári eszményeinket is megcsúfolják! Ne engedjünk a 48-ból, és ne engedjünk az 56-ból és a 89-ből! A mindenkori hatalom foglyai és jobbágyai se legyünk. Ne tekintsük magunkat kisebbségnek. Egy demokráciában egyenjogú polgároknak számítunk” - jelentette ki a politikus.

Hozzátette: azt várja, hogy az erdélyi magyarság Bukarestben politizáló képviselői ne haladjanak az árral, ne engedjenek a kísértésnek vagy a nyomásnak, hanem álljanak ki a szabadság, az autonómia, a magyarság jogai mellett, méltó módon a márciusi ifjakhoz és szabadságharcos elődeikhez.