„A világjárványban megmutattuk, hogy az összefogásnak nincs nemzetisége”

Kelemen Hunor március 15-ei üzenetét az RMDSZ közölte honlapján hétfő reggel.

A forradalom nagy eszméit: a szabadságot, a testvériséget és az egyenlőséget ritkán érezhetjük zavartalanul - írta.

„Ma, amikor a szabadságharcról emlékezünk meg, újra el kell mondanunk a velünk együtt élő nemzeteknek, hogy a mi szabadságunk nem korlátozza az ő szabadságukat, ahogyan a másoké sem korlátozhatja a miénket. Akkor lehet egy nép, egy nemzet szabad, ha a vele együtt élő közösségek is szabadok. Ha szabadon használhatják az anyanyelvüket, szabadon élhetik meg a kultúrájukat, használhatják iskoláikat, intézményeiket, identitásukat pedig szabadon újra és újraépíthetik” - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Az egyenlőség eszményét úgy értelmezte, hogy senki nem szenved hátrányt, a szociális helyzetétől, nyelvétől, kultúrájától függetlenül.

„Ez volt célja az 1848-49-es szabadságharcnak is, az egyenlőtlenségek felszámolása, a népek, nemzetek közelítése egymáshoz. Hogy ne érezze magát senki másodrangú állampolgárnak azon a földön, ahol született” - magyarázta.

A testvériségről szólva annak a kinyilvánítását tartotta szükségesnek, „hogy nem voltunk és nem vagyunk egymás ellenségei, (...) nem tervezünk senkit eltiporni”. Úgy vélte: tudnunk kell előítéletek nélkül nézni egymás szemébe, megbízni a másikban, elhinni, hogy kölcsönösen a jót akarjuk egymásnak.

Kelemen Hunor a világjárványra utalva kijelentette: az idei ünnep a márciusi ifjak mellett azoké is, akik az elmúlt esztendőben félelmet nem ismerve siettek egymás, főként az idősek és a kiszolgáltatottak megsegítésére. Szól a jóakaró emberekről, minden segítőről, az egészségügyben dolgozókról, a bolti eladókról vagy a tudományos élet képviselőiről.

„Az idei ünnep mindannyiunkról szól, akik a mostani embert próbáló időszakban is kitartunk, vigyázunk magunkra, szeretteinkre és azokra, akikkel ugyanazon a sorson osztozunk. Legyen ez üzenet a törődésről, a figyelemről és a szolidaritásról, amely felette áll a nemzetiségnek, nyelvnek és kultúrának” - fogalmazott.

Az RMDSZ elnöke szerint a következő hónapokban sem szabad megfeledkezni azokról, akik a leginkább kiszolgáltatottak, akik gondozásra szorulnak, akiknek akár egy bevásárlással vagy egy jó szóval lehet segíteni.

„Életet menthet minden figyelmes gesztus, a mindennapokban való helytállás. Maradjunk bátrak, cselekedjünk felelősségteljesen!” - zárta ünnepi üzenetét Kelemen Hunor.

Ma is az 1848 üzenete, hogy ha nagy túlerővel kell szembenézni, csak összefogással érhető el a cél - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Facebookon közzétett március 15-ei videoüzenetében.

Potápi Árpád János úgy fogalmazott, „éljünk bár különböző pontjain a világnak, gondoljunk mást bizonyos kérdésekben, amikor a legfontosabb értékeink forognak veszélyben, akkor mindnyájunkra szükség van”.

A magyarság az elmúlt egy évben bizonyságot tett arról, hogy képes az összefogásra - jelentette ki, hangsúlyozva, a „járványhelyzet még inkább megmutatta számunkra, hogy minden magyar számíthat az anyaországra, mi magyarok pedig számíthatunk egymásra”.

Az államtitkár azt mondta: „bebizonyítottuk, hogy a magyar nemzetet nem képzeletbeli szálak, hanem valós kötelékek kötik össze”.

Akárcsak 1848-ban, egy nemzetként küzdöttünk a 21. századi ellenséggel, a világjárvánnyal szemben - tette hozzá.

Potápi Árpád János kiemelte: a harc még, sajnos, nem ért véget, a győzelemhez továbbra is szükség van mindnyájunk helytállására.
„Együtt sikerülni fog!” - zárta videoüzenetét az államtitkár.