Külföld

Tusk keresztbe tenne a vakcinabeszerzésnek

Kínai vakcinával pörgetné fel Varsó az oltási programját, erre Donald Tusk vádaskodásba kezdett. Szijjártó Péter már korábban szerénységre intette a lengyel politikust, aki ugyan Európa legnagyobb pártcsaládját vezeti, mégsem tett hozzá sokat a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez.

Tusk keresztbe tenne a vakcinabeszerzésnek
Nem tetszik az Európai Néppárt elnökének, hogy a lengyel vezetés Sinopharmot venne
Fotó: AFP/NurPhoto/Michal Fludra

Ismét a koronavírus-járvány elleni védekezést támadja Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. A politikus – akit Orbán Viktor kormányfő többször is amiatt bírált, hogy a pártcsaládot is alárendeli a lengyel belpolitikának – annak kapcsán nyilatkozott, hogy Andrzej Duda lengyel államfő Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt.

Duda a PAP lengyel hírügynökség beszámolója szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök kérésére tárgyalt Hszivel, mert a kormány a hazánkban is használt Sinopharm-vakcinával gyorsítaná fel az oltási programot. Lengyelországot is érinti ugyanis, hogy a közös uniós beszerzésből érkező AstraZeneca- és a Pfizer-szállítmányok késlekednek. Donald Tusk – akinek pártja hat éve ellenzékbe szorult hazájában – az Euractiv cikke szerint óvatosságra intett attól, hogy bárki is „naivan” közelítsen a szerinte „nagyon cinikus” orosz és kínai hatóságokhoz.

„Mindenekelőtt a lengyel hatóságokat, és más európai országokat intem óva attól, hogy olyan vakcinát vásároljanak és oltsák be vele a lakosságot, amit nem teszteltek” – közölte Tusk.

Egy felmérés szerint egyébként a lengyelek 55 százaléka nem fogadná el a kínai vagy orosz vakcinát – igaz, utóbbi beszerzéséről szó sincs.

A Néppárt elnökének kéretlen tanácsa nem hullik termékeny talajra, az Euractiv ugyanis emlékeztetett: Szlovákia Szputnyik V vakcinákat vásárol, Ausztriában pedig már arról is szó van, hogy gyártsák az orosz oltóanyagot. Tusk az idézett nyilatkozatban ismét azt állította, hogy a kínai vakcinát „senki sem tesztelte”, Kínát és Oroszországot pedig azzal vádolta, hogy politikai céljuk van, alá akarják ásni az Európai Unió megítélését, valamint újabb piacokat akarnak szerezni.

A keleti vakcinák iránti érdeklődés egyébként éppen amiatt nőtt meg Európában, mert a Brüsszel által koordinált közös beszerzéssel nem érkezik elég vakcina, a néppárti vezetésű Európai Bizottságot kemény kritikák érik többek között Németországban is.

A lengyel egészségügyi miniszter nemrég úgy fogalmazott, a bizottság részben felelős a járvány harmadik hullámának berobbanásáért.

Az Európai Néppárt elnöke az első hullámban Magyarországot támadta a koronavírus-járvány elleni törvény miatt, Orbán Viktort pedig burkoltan le is nácizta, amikor a törvényt 1933-as német felhatalmazási törvénnyel állította párhuzamba. „A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Ez Németországban ismerős lehet. Biztos vagyok abban, hogy Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra” – fogalmazott tavaly áprilisban a német Der Spigelnek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor így reagált:  „Európa legnagyobb pártcsaládjának elnöke vajon mivel segítette eddig az európai embereket (köztük a magyarokat) a világjárvány elleni küzdelemben?! Hány lélegeztetőgépet, maszkot vagy védőruhát szerzett eddig Európának? Nos, amíg ezekre a kérdésekre a válasz: nulla, addig több szerénység lenne indokolt az elnök úr részéről”.

Kapcsolódó írásaink