Külföld

Potápi: Magyarnak lenni hátrány helyett újra előny

Magyarnak lenni hátrány helyett újra előny, a magyarság mára „egységes világnemzetté vált” - emelte ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a hétvégi magyar iskolák online találkozóján pénteken.

Potápi: Magyarnak lenni hátrány helyett újra előny
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőt mond a hétvégi magyar iskolák online találkozóján
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Potápi Árpád János úgy fogalmazott: 2010-ben nem szimplán kormányváltás történt, radikális irányváltás kezdődött a magyar nemzet életében, és ez igaz a magyar nemzetpolitikára is. Mára újraegyesítették a magyar nemzetet, egységes Kárpát-medencében gondolkodhatnak az oktatás, a kultúra, a gazdaság és a média területén egyaránt - mondta, hozzáfűzve: mindehhez szorosan kapcsolódik a diaszpóra magyarsága.

Minden magyarnak otthona Magyarország, és ha úgy döntenek - akár a diaszpórában élő magyarok is -, hogy visszatérnek, Magyarország mindig szívesen látja őket - hangsúlyozta az államtitkár.

Azt mondta: nehéz ma olyan diaszpórát találni, amelyet a nemzetpolitika az elmúlt években ne ért volna el, a magyar szervezetekkel, közösségekkel, mentorokkal napi szintű kapcsolatot tartanak, a világ magyar közösségeinek rendszerszintű támogatását valósították meg az elmúlt években.

Rámutatott: a koronavírus-járvány miatt a nemzetpolitikai programokat át kellett hangolni, és online formában kellett megvalósítani. Ugyanakkor pozitív hozadéknak nevezte, hogy online formában több százezer gyermeket, fiatalt tudtak elérni, amire maguk sem számítottak.

Jelezte: 2020-ban a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasai márciustól online tudták tevékenységüket folytatni. A programot, ahogy a szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-programot is, megváltozott formában szeretnék majd újraindítani.

A felhívásokat várhatóan a nyár folyamán teszik közzé, és szeptemberben indulhatnak újra a programok - közölte.

Potápi Árpád János emlékeztetetett: a Magyar Állandó Értekezlet döntése nyomán 2021 a nemzeti újrakezdés éve. Megerősítette: a járvány lecsengése után szeretnék a programjaikat elindítani, és újakat is kezdeményeznek, hogy azt a sikersorozatot, amit a 2010-es években a nemzetpolitika maga mögött tudott, ismét újra tudja teljesíteni. Kitért arra is, hogy 2021-ben nemcsak egy tematikus évet valósítanak meg, hanem tematikus hónapokat is hirdettek. Januárban a sport volt a középpontban, februárban a gyermekegészség, míg március a közösségek hónapja lesz.

A folytatásban az oktatás és a kultúra mellett számos egyéb program is terítékre kerül - ismertette.

Beszámolt arról is, hogy jelenleg 82 nemzeti jelentőségű intézményt és 12 nemzeti jelentőségű programot támogatnak, az utóbbin keresztül összesen 192 tevékenység megvalósítását segítik.

Az államtitkárság az ez évre vonatkozó nyílt pályázatokat a tervek szerint március 10-e körül hirdeti meg.

A nemzetpolitikai államtitkár kitért arra is, hogy évente több ezer identitást megőrző programot segítenének. Kiírják a „Szülőföldön magyarul!” programot, zajlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, eddig három ütemben 850 bölcsőde és óvoda építéséhez, fejlesztéséhez, felújításához járult hozzá a magyar kormány.

Amennyiben az év második felében a rendezvényeket, fesztiválokat újra meg lehet tartani, akkor ezeket is támogatni fogják - jelezte.

Potápi Árpád János hangsúlyos helyen említette a gazdaságot, kiemelve, hogy mentorhálózatot építenek ki a Kárpát-medencében. Ez a Vajdaságban már megtörtént, most zajlik a kialakítása Erdélyben.

Folytatódik a családok támogatása is, és szeretnék a nyári táborokat is megtartani. Ha erre lehetőség lesz, akkor próbálnak Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjast, vagy egyéb ösztöndíjast küldeni a szervezési munkákat segítendő.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa arról beszélt, hogy számos kifejezetten az ifjúságot megcélzó programot terveznek elindítani.

Kitért arra is: a hétvégi magyar iskolák találkozóját 2018-ban indították el, akkor 22 országból voltak jelen, most 35 ország képviselteti magát.

Sok esetben jelentősebb a hétvégi magyar iskolákban résztvevők köre online, mint a személyes formában tartott oktatási formákon - mondta, megjegyezve: Chilében például megnégyszereződött a magyar nyelvi kurzuson részt vevők száma.

Jelezte: 250 hétvégi iskoláról tudnak jelenleg a diaszpórában, ilyen új iskola indult Norvégiában, Olaszországban. Külön örömnek nevezte, hogy új diaszpóraszervezetek jöttek létre, Paraguayban, Kolumbiában. Utóbbinak szintén lesz külön magyar iskolája - közölte.

Nagy siker a pedagógusexpo - mondta, hozzátéve: októberben tartják meg a rendezvényt, a különböző joggyakorlatokat tekintik át, a programon a külhoni magyarok ingyenesen vehetnek részt.

Elindult a felsőoktatási ösztöndíjprogram is a külügyi tárca és a Tempus Közalapítvány lebonyolításában. A felhívásra 158 pályázat érkezett 39 országból, jelentős részük angol nyelvű képzést választott. A pályázatok elbírálása zajlik.

A diaszpóra táboroztatást a Rákóczi Szövetséggel közösen szintén folytatni szeretnék a járvány után, a 2021-es táborok programterve már elérhető - jelezte Szilágyi Péter.

Beszámolt a diaszpóra számára meghirdetendő nyílt pályázatról is. 2021. március 15-től civil, egyházi szervezetek és hétvégi iskolák kérhetnek támogatást. Ismertette: 2018 és 2020 között több mint 900 kezdeményezést tudtak támogatni, a mostani felhívás első körében működésre, fejlesztésre és eszközbeszerzésre lehet majd forrást kérni.

Kapcsolódó írásaink

Magyarnak lenni újra előny

ĀA rengeteg segítségért cserébe az utóbbi időben csak pofont kapunk Ukrajnától–  mondta lapunknak Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár