Deutsch: Ismét lódít a baloldal

Az Európai Parlament két illetékes szakbizottsága is támogatta hétfőn azt a rendelettervezetet, amely szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő helyreállítási alap forrásaiból – hazánk esetében ez mintegy hétmilliárd eurót jelent – megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe és kivitelezésébe a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket is, írta a Népszava. A magyar baloldali EP-képviselők azonnal magukat kezdték ünnepelni a hír hallatán, a momentumos Cseh Katalin például úgy fogalmazott a Facebookon: „megvédjük az EU-s pénzeket”.

Lapunknak Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője – aki a közelmúltig a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) alelnöke volt – felidézte, hogy milyen akciókat szervezett az uniós forrásokat illetően a magyar balliberális oldal. Emlékeztetett, a magyarországi baloldal EP-képviselői először azt akarták elérni, hogy a hétéves keretköltségvetésnél és a helyreállítási alapnál a Magyarországnak járó források az úgynevezett magyar nemzeti borítékból kerüljenek át a közvetlen brüsszeli források pénzügyi alapjaiba. Rámutatott: ez a kezdeményezés azt jelentette, hogy a baloldal teljes egészében el akarta venni az uniós pénzeket a magyar emberektől. Hiszen míg az úgynevezett nemzeti borítékba kerülő uniós pénzeket teljes egészében az adott ország használhatja fel, addig amennyiben egy adott országnak járó uniós fejlesztési pénzek a közvetlen források közé, a közös uniós pénzügyi kalapokba kerülnek, akkor arra a pénzre már valamennyi uniós tagország egyenjogú módon pályázhatott volna. A magyar fejlesztési pénzeknek így csak a töredékéhez juthatott volna hozzá Magyarország.

A közvetlen brüsszeli források megszerzése érdekében az egyes tagországok által benyújtott pályázatok esetén már az is nagy dolog, ha az ilyen pénzügyi alapokban lévő források akkora hányadát tudja egy ország megszerezni, amekkora a népességének aránya az unió népességének egészéhez képest. A 2014 és 2020 között a kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló 76 milliárd eurónyi közvetlen brüsszeli forrásnak például csak alig öt százaléka jutott a 2004 után csatlakozott tizenhárom országnak összesen. „A baloldal saját hatalmi céljai miatt ártani akart a magyar embereknek, olyan javaslatot fogalmazott meg a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot illetően, amivel a magyar embereknek járó európai fejlesztési pénzek legkevesebb 98 százalékát elvesztettük volna” – összegzett Deutsch.

Felidézte, hogy ezt követően a V4-es fővárosok balliberális vezetői, köztük Karácsony Gergely azért lobbiztak – végül sikertelenül –, hogy a tagországoknak járó fejlesztési pénzek egy részét az unió politikai alapon címkézze meg, és ezeket a megcímkézett pénzeket mindenképpen csak az ellenzéki vezetésű települések kapják. Ez a szintén kudarcot vallott törekvés súlyosan hátrányosan érintette volna a magyar emberek nagy többségét, akik kormánypárti vezetésű településeken élnek. Miután ez a ötletük is elbukott, végül olyan javaslatot nyújtottak be a magyar baloldali képviselők, hogy az önkormányzatoknak egyetértési joga legyen a források felhasználására vonatkozó kormányzati szakmai tervek elkészítésekor, de ez a javaslatuk sem került be a jogszabályokba.

Ami a mostani nyilatkozatokat illeti, a baloldal Deutsch szerint a tőle jól ismert nagyotmondással elterelő hadműveletet folytat. Felhívta a figyelmet, hogy a fent idézett rendelettervezet alapján a helyreállítási alap felhasználását illetően pontosan ugyanolyan módon kell majd egyeztetni az önkormányzatokkal, mint ahogy az uniós fejlesztési források esetében mindez idáig is történt. A most elfogadandó uniós jogszabály, „Cseh Katalinék lódításaival ellentétben”, semmilyen változást nem jelent az eddigi jogi szabályozáshoz és az arra épülő gyakorlathoz képest. A magyar kormány pedig ennek a kötelezettségnek – emlékeztetett Deutsch – 2010 óta maximálisan eleget tesz, a baloldali kormányok alatt azonban, – mikor például Dobrev Klára volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese – semmilyen egyeztetés nem volt az önkormányzatokkal az uniós fejlesztési pénzek felhasználását illetően.

Deutsch Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszelben ez az egész kérdés véletlenül sem Magyarországról szól, hanem a szocia­lista vezetésű Spanyolországot és a liberális vezetésű Franciaországot érinti, ahol a Dobrevék és a Csehék frakcióihoz tartozó kormányok teljesen ki akarják hagyni a regionális hatóságokat a helyreállítási alap felhasználásának tervezéséből.