Külföld
Deutsch: Győzött Magyarország, győzött a lengyel-magyar együttműködés
Deutsch Tamás kiemelte: győzött Magyarország, győzött a lengyel-magyar együttműködés, és győzelmet aratott egész Európa. Az Európai Tanács múlt heti csúcsértekezletén született megállapodás, és a keretköltségvetést megerősítő európai parlamenti döntésnek köszönhetően Magyarország megvédte a magyaroknak járó európai uniós pénzügyi forrásokat. A megállapodás emellett megerősítette azt is, hogy semmilyen politikai feltételt nem lehet fűzni a magyaroknak uniós szerződések alapján járó finanszírozás kiosztásához és felhasználásához.
A Fidesz EP képviselője elmondta: a megállapodással megvédtük Magyarország szuverenitását. Jogát arra, hogy minden olyan kérdésben, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, saját maga dönthessen. Nem lehet egyetlen egy olyan ideológiai, vagy politikai kérdés sem, amelyben bárki ránk erőltetheti az akaratát. Saját sorsunkról magunk dönthetünk. A bevándorlás kérdésében, hogy kikkel akarunk együtt élni, vagy akár a családügyre vonatkozó jogi szabályozást illetően.
Deutsch Tamás megerősítette: a megállapodással Magyarország megvédte a magyarok becsületét is, ugyanis nem lehet semmilyen új jogi norma alapján vádaskodni minden alap nélkül. Nem lehet, hogy a baloldal által megfogalmazott politikai vádaskodás visszaköszönjön az uniós intézményekben. A
Fidesz európai parlamenti delegációvezetője hozzátette: a magyarországi baloldal a költségvetési tárgyalások folyamán minden energiáját mozgósítva azon dolgozott, miként tud ártani Magyarországnak. Azon dolgozott, hogy elvegye, csökkentse a támogatásokat, hogy Magyarország kárán önmaga számára politikai előnyt szerezzen a 2022-es magyar parlamenti választásokat megelőzően.
Deutsch Tamás hangsúlyozta: a megállapodás megóvta az Európai Unió egységét azáltal, hogy az Unió jövőjét meghatározó kérdésekben továbbra is csak egyhangúsággal lehet döntést hozni. A megállapodás megerősítésével Közép-Európa a fontos megoldások kialakításában meghatározó befolyásra tett szert.
Győri Enikő EP-képviselő a szavazás után elmondta: „Európa polgárai az Unió többéves pénzügyi keretéről és a helyreállítási alapról született történelmi egyezség nyertesei. Az 1,8 milliárd eurós összeggel komoly beruházási lendületet adhatunk, ami segítség a tagállamoknak a jelenlegi egészségügyi és gazdasági válság leküzdésében. Az eszköznek kulcsfontosságú szerep jut gazdaságaink átalakításában: a kis- és középvállalkozások és az európai ipar felkarolásában, a munkahely-teremtésben és a családok segítésében."
„A megállapodás nem csak a gazdasági értéke miatt kiemelkedő" - folytatta a képviselő. „Megmutatta, hogy a tagállamok egyenlők. Bizonyíték arra, hogy még ha más véleményen vagyunk is, végül mindig egyezségre tudunk jutni. Joggal ünnepelhetünk".
Az Európai Parlament is elégedett lehetne, hisz végül 16 milliárd eurót harcolt ki az állampolgároknak olyan programok támogatására, mint az Erasmus vagy a kutatási és fejlesztési projektek. Sikerült megőrizni az Európai Unió egységét és az európai szolidaritást, hiszen a támogatás végre eljuthat azokba a tagállamokba, ahol a leginkább szükség van rá.
Az EP négy frakciója által előterjesztett, a múlt heti EiT ülésről szóló határozatáról kifejtette: „Szomorú, hogy az eredményeket, az elért sikert és az európai egység megélését egyesek egy rosszízű határozattal próbálják kisebbíteni.
Európa érdekeivel ellentétes a szerződések és az Európai Tanács szerepének és döntésének figyelmen kívül hagyása, mely sérti az intézményi egyensúlyt és aláássa a tisztességes együttműködés elvét. Súlyos hiba ezt az alkalmat is az uniós intézmények közötti harc szolgálatába állítani.
Az 548 szavazattal, 81 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett elfogadott, hét év alatt 1074 milliárd eurót kitevő költségvetésről az Európai Unió Tanácsával november 10-én született megállapodás, melyet a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács a múlt héten tartott csúcsértekezletén erősített meg.
A költségvetés tételei között a korábbi évekhez képest jelentős többletforrás áll majd rendelkezésre egyebek mellett az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon és az Erasmus oktatási programokra, továbbá jelentős összegek fordíthatók majd a jövőbeli esetleges igények és válságok kezelésére, illetve a legfontosabb programok kiegészítésére.
Az EP egyidejűleg elfogadta a költségvetés saját forrásairól és az összegek belső átcsoportosításáról szóló intézményközi megállapodást is. Ennek értelmében a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítási alaphoz szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem a hosszútávú költségvetésben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló hozzájárulásának a növelésével rendezni. A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére.
A menetrendben 2021-től az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus, és egy új digitális díj, 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás, illetve az új egységes társaságiadó-alap szerepel.
A költségvetés és a helyreállítási alap teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát a biodiverzitási célokra kell fordítani. Ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni. A költségvetés átfogó prioritása továbbá a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.
Az Európai Unió Tanácsának még hivatalosan is el kell fogadnia az uniós költségvetést és az intézményközi megállapodást.
