Külföld
Morawiecki: Újabb uniós csúcstalálkozóra lehet szükség a költségvetés ügyében
Morawiecki újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az uniós források ügyében a költségvetési és a jogállamisági kérdéskört nem szabad „összekeverni”. „Ezt az álláspontot egyértelműen megerősítem” - tette hozzá.
Megjegyezte: jogilag az Európai Tanács záró következtetései bírnak kötelező érvénnyel, nem pedig egy „megállapodás”. A lengyel kormányfő ezzel feltehetőleg az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának soros német elnöksége közötti, a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozó megállapodására utalt, amelyet novemberben nagyköveti szinten, minősített többségi szavazással, lengyel és magyar ellenszavazat ellenére fogadtak el a tagállamok.
Morawiecki lehetségesnek vélte, hogy a költségvetés ügyében az e heti uniós csúcstalálkozó után egy újabb állam- és kormányfői értekezletre lesz szükség.
„Készülünk arra, hogy a tárgyalások, megbeszélések hosszú hónapjai következhetnek” - jelentette ki. Hozzáfűzte: Varsó átmeneti uniós költségvetés eshetőségével is számol. „Ebben a szakaszban semelyik forgatókönyvet sem lehet kizárni” - fogalmazott.
Arra a kérdésre, számol-e azzal, hogy a helyreállítási alapot 25 uniós tagállam részvételére szűkítenék, Morawiecki úgy válaszolt, hogy „különféle lehetőségekkel számol”.
Aláhúzta: Lengyelország és Magyarország álláspontja a keretköltségvetés és a helyreállítási alap kérdésében egységes. Hozzátette: tartja magát az Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt budapesti nyilatkozathoz.
„Szinte naponta tárgyalok a magyar miniszterelnökkel, de a soros német elnökséggel is” - mondta. Kiemelte: ezen egyeztetések ténye „mit sem változtat” azon az állásponton, amelyet Lengyelország az uniós alapszerződésnek a jogállamiságról szóló 7. cikke, valamint az uniós eszközök lehívásának feltételrendszere közötti „demarkációs vonalra, teljes elválasztására” vonatkozóan megfogalmazott.
A javasolt feltételrendszer aláássa a tagállamok közötti bizalmat
Morawiecki kedden egy Facebookon közzétett bejegyzésben is foglalkozott a témával. Hangsúlyozta, hogy az uniós források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer aláássa a tagállamok közötti bizalmat, miközben a koronavírus-járvány idején az Európai Uniónak szolidaritásra kellene törekednie.
A miniszterelnök a bejegyzésben összefoglalta a 14 európai ország vezető napilapjaiban kedden közölt írásának fő téziseit. Az említett cikkben elmagyarázta, hogy Varsó miért kész megvétózni az EU következő hétéves keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó pénzügyi alapot.
A jogállamiságra vonatkozó költségvetési feltételrendszer komoly jogi aggályokat ébreszt, és „aláássa a tagállamok, valamint az uniós szervek közötti bizalom és lojális együttműködés alapjait is” - fogalmazott posztjában a lengyel kormányfő.
„A lengyel vétó a szabad és szolidáris Európa létrejöttét szolgálja”
Morawiecki egy a Vecernij List című horvát napilapban megjelent írásában hangsúlyozta: a lengyel vétó a szabad és szolidáris Európa létrejöttét szolgálja. A lengyel kormányfő a cikkben kifejti, miért vétózza meg Varsó az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetését és a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó pénzügyi alapot.
A koronavírus-járvány a legnagyobb válság a második világháború óta - írta Morawiecki, majd hozzátette: ebben a döntő pillanatban, amely kölcsönös szolidaritásra figyelmezteti Európát, mégis az ellentétek éleződnek ki.
„A helyreállítási alap körüli hatalmas erőfeszítéseket megsemmisíti az, ami mindig is a kontinens gyengéje volt: a vitákra való hajlam, és annak keresése, ami szétválaszt, nem pedig ami összeköt” - hangsúlyozta.
Kiemelte: a jogállamiság feltételrendszerének felállítása a pénzek felhasználása terén komoly kétségeket kelt nemcsak magának a mechanizmusnak a jogalapját illetően, hanem aláássa a bizalom alapelveit és a lojalitást a tagállamok, valamint az uniós intézmények között.
A modern Európai Unió legnagyobb problémája és ellentmondása azon a tényen alapszik - vélekedik a lengyel kormányfő - , hogy állandóan Európa sokszínűségének fontosságát hangsúlyozza, de nem tudja elfogadni azokat a jogi és alkotmányos különbségeket, amelyek egyes országok különböző hagyományain alapulnak.
Morawiecki külön kiemeli, hogy „az EU nem kérdőjelezheti meg saját szabályait, és nem változtathatja meg őket némely tagállamok politikai kérésére”.
Álláspontja szerint az unió költségvetésének pénzügyi védelmét rögzítő rendelet másodlagos az Európai Unió működéséről szóló szerződés szabályaival szemben, ezért azokat nem lehet megkerülni, kicserélni vagy megváltoztatni.
Nem nehéz elképzelni azt a helyzetet, amelyben valamelyik politikai erőnek az EU-ban nem tetszik az egyes tagállamokban bevezetett gazdasági vagy alkotmányos reform. Elég lesz csak a médiában vagy az Európai Parlamentben bizonygatni, hogy ez a reform sérti a jogállamiságot, és máris csökkentik a pénzeszközöket - írta.
Úgy véli, egy ilyen megoldás lehetőséget biztosít a nyomásgyakorlásra a tagállamok belpolitikai folyamatai vonatkozásában. Ma ez az önkényes, politikailag motivált mechanizmus Lengyelország ellen irányul - írja, majd hozzáteszi: „nem lehetünk azonban biztosak abban, hogy nem irányul majd más tagállamok ellen, amelyek nem lesznek hajlandóak alávetni magukat a brüsszeli intézmények politikai akaratának”.
A lengyel miniszterelnök szavai szerint ennek a helyzetnek az elutasítása a vétó, amely nem az EU gyengítését célozza, éppen ellenkezőleg: ez egy biztonsági szelep ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezni tudjon. „Megvédi a kompromisszumot és meggátolja a nyomásgyakorlást azok részéről, akik jelenleg erősebbek” - hangsúlyozza, hozzátéve: annak a bizonyítéka, hogy a tagállamok szavazatai egyenlő súlyúak.
