Külföld

Soros emberei dolgoznak a posztszovjet térségben

A milliárdos alapítványa belpolitikai válságot akar kirobbantani többek közt Grúziában és Lengyelországban is – derül ki a XXI. Század Intézet friss elemzéséből

Több irányból is támadja Lengyelországot George Soros, aki csaknem az egész posztszovjet térséget behálózta. A XXI. Század Intézet elemzése szerint több országban sem kérnek már az újabb színes forradalmakból.

Soros emberei dolgoznak a posztszovjet térségben
Lengyelországnak a tüntetések mellett uniós nyomással is szembe kell néznie
Fotó: AFP/NurPhoto/Piotr Lapinski

Befolyása kiterjesztésére törekszik George Soros hálózata több kormány elmozdításával a posztszovjet térség számos országában – állapította meg napokban megjelent elemzésében Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Kosztur rámutatott, hogy a fehérorosz „tiltakozó akciók több mint három hónap alatt sem tudtak kimozdulni a holtpontról, és semmilyen jelentősebb sikert sem tudnak felmutatni”. Mint írta, a minszki vezetés bumeránghatást vél felfedezni abban a folyamatban, hogy a fehérorosz ellenzéket támogató Lengyelország maga is tiltakozáshullámmal nézett szembe, hiszen a nemzeti–konzervatív kormány ellen és az abortusz legalizálása mellett tüntettek a nagyvárosokban. Ezt erősíti az is, hogy a fehérorosz ellenzéket nemcsak Lengyelország és a balti államok támogatták, hanem a George Soroshoz és „az amerikai demokratákhoz közeli nemzetközi hálózatok”, akik a maguk céljainak megfelelő irányba igyekeznek terelni a fehérorosz tiltakozásokat – ugyanazok, akik a lengyel tüntetésekben is szerepet vállalnak. Az elemző arra is rámutatott, hogy Lengyelországra Brüsszel is nyomást gyakorol, a jogállamisági eljárással az uniós források politikai feltételekhez kötéséről szóló vitába pedig Soros személyesen is beleszólt nemrég megjelent cikkében.

Aljakszandr Lukasenka fehér-orosz elnök egyébként még szeptemberben az orosz sajtónak nyilatkozva idézte fel, hogy amikor a kilencvenes években hatalomra került, „nem engedte be Sorost” az országba.

A Soros-hálózat a térség több más államában is aktívan dolgozik. Kosztur felhívta rá a figyelmet, hogy a nyugati sajtóban csak „Európa-barátnak” nevezett Maia Sandu, aki nemrég megnyerte a moldovai elnökválasztást, korábban már volt miniszterelnök, kormányában pedig az ottani Soros-alapítvány több munkatársa is helyet kapott. Politikai ellenfeleik „Soros-fiókáknak” hívják Sanduékat.

Grúziában a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány a parlamenti választások eredményét el nem ismerő ellenzéket támogatja, a választási bizottság vezetőinek lemondását és a szavazatok újraszámlálását követelik. A hazájában elítélt, Nyílt Társadalom díjas exkormányfő, Miheil Szaakasvili ukrajnai emigrációból próbálja befolyásolni az eseményeket. Az elemző szerint azonban a nyugati országok nem érdekeltek egy újabb – a 2003-as rózsás forradalomhoz hasonló – „színes forradalomban”, hiszen a tbiliszi kormány stabil, és euroatlanti elköteleződése sem kérdéses, és a grúz társadalom sem támogatja a megmozdulásokat. A legfrissebb elrettentő példaként Kosztur szerint a 2018-as „bársonyos forradalom” során hatalomra jutott Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt lehetne említeni, akit „nemrég még sikeres reformerként ünnepeltek, jelenleg azonban az Azerbajdzsánnal szembeni háborús vereség egyik fő felelősének – egyesek egyenesen hazaárulónak – tartják”. „A jereváni indulatokra jellemző, hogy egyes hírek szerint a helyi Soros-alapítvány irodáját is feldúlták a Pasinján ellen tiltakozók” – jegyezte meg. w

Kapcsolódó írásaink