Külföld

Felavatták Bethlen Gábor egész alakos szobrát Marosvásárhelyen

Születésének 440. évfordulóján felavatták Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát Marosvásárhelyen vasárnap délután.

Felavatták Bethlen Gábor egész alakos szobrát Marosvásárhelyen
Soós Zoltán polgármester (b), Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (j3), Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j2) és Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke (j) leleplezi Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát Marosvásárhelyen
Fotó: MTI/Kiss Gábor

Az Erdély Televízióban és az interneten is élőben közvetített eseményen Soós Zoltán polgármester felkérésének megfelelően a járványügyi korlátozások miatt csak pár tucatnyian vettek részt.

A fejedelmet Harmath István szobrászművész mintázta meg, a bronzból készült szobrot Sánta Csaba szobrászművész műhelyében öntötték.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében megemlítette: ha Bethlen Gábor fejedelemsége első éve után meghalt volna, ma a magyar történelem egyik legsötétebb alakjaként tartanák számon, hiszen erdélyi katonákkal ostromoltatta meg az erdélyi katonák által védett Lippa és Solymos várát, hogy e várakat elfoglalva visszaadja a töröknek.

„Fejedelemségének tizenhat esztendeje azonban magyarázatot ad korábbi taktikus lépéseire. A romlás, pusztulás, kegyetlenség és törvénytelenség időszaka után Erdélyre a felvirágzás köszöntött: visszaszerzett tekintély, stabil bel- és külpolitika, gazdasági megerősödés, a művészetek virágkora” - idézte a fejedelem nagyságát a politikus.

Megemlítette: Bethlen Gábor születésnapját öt évvel ezelőtt a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává nyilvánította.

„A magyarság megmaradása tömbben és szórványban egyaránt csak úgy garantálható, ha követjük a Bethlen Gábor által járt utat. Közösségeinket megerősítjük az oktatásban, a művelődésben, a kultúrában, a gazdaságban, szem előtt tartva a nemzet egységének fontosságát” - jelentette ki. Fontosnak tartotta, hogy a fejedelem nagyságát az általa szabad királyi városi joggal felruházott Marosvásárhelyen méltatják.

Potápi: A járványhelyzetben még inkább figyelmet érdemel a szórványmagyarság

A Kárpát-medencében szórványban élő magyarok a magyarság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő közösségei, akik az anyaországtól legtávolabb eső és legveszélyeztetettebb területeken is őrzik a magyar identitást és kultúrát. A járványhelyzetben, amikor a tömbmagyarságtól és az anyaországtól még inkább el vannak szigetelve, támogatásuk és védelmük különösen fontos - írja közleményében Potápi Árpád János.

„Ezen a napon azokra a nemzettársainkra kell emlékeznünk, akik a legnehezebb terepen állnak helyt: az asszimiláció állandó fenyegetésének ellenállva, idegen nyelvi közegben élve őrzik a magyar nyelvet és kultúrát” - fogalmaz az államtitkár.

A kormány 2010 óta dolgozik azért, hogy a szórványban élő magyarságnak ne kelljen elhagynia szülőföldjét, helyben tudjon boldogulni. Identitáserősítő és ösztöndíjprogramokkal, a szórványkollégiumoknak nyújtott támogatásokkal, óvodák és bölcsődék építésével igyekeznekk hozzájárulni ahhoz, hogy évtizedek, vagy akár évszázadok múlva is legyen magyar szó a magyarság végváraiban - tette hozzá.

„A járványhelyzet idején, amikor az amúgy is elszigetelten élő szórványmagyarság még inkább el van vágva a tömbben élő magyaroktól és az anyaországtól, támogatásuk még inkább fontos, hisz kitartásukért és helytállásukért mindnyájan köszönettel tartozunk” - zárta a közlemény.

„Emlékezhetünk és ünnepelhetünk, mert 20 év után újra szabad lett a város. Szabad a levegő annak köszönhetően, hogy nemzetiségtől függetlenül románok és magyarok együtt akarták a változást, az összefogást szeretett városukért, városuk fejlődéséért, építéséért” - utalt arra, hogy a megosztó Dorin Florea húszéves városvezetése után szeptemberben Soós Zoltán független jelöltet választották a város élére. Megjegyezte: a választási küzdelem nem járt le, hiszen december 6-án parlamenti választásokat tartanak Romániában.

„Újra szükség van a szeptemberben megtapasztalt erőre, amellyel közösen tudjuk megmutatni, hogy itt vagyunk, közösen akarunk tenni azért, hogy erős magyar érdekképviselet tudja folytatni a munkát a román törvényhozásban” - fogalmazott.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem újonnan felavatott egészalakos szobra Marosvásárhelyen
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem újonnan felavatott egész alakos szobra Marosvásárhelyen
Fotó: MTI/Kiss Gábor

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében Bethlen Gábornak azt a felismerését emelte ki, hogy egy nép akkor építkezhet, ha megteremti a békét. Ha erejét, energiáit, az emberi életeket nem a háborúskodásra, a pusztításra áldozza, hanem az alkotásra figyel.

„Bethlen Gábor felismerése arról is szól, hogy a nagyhatalmak közé szorulva szövetségeseket kell találni, egyezséget kell kötni, partnerek után kell nézni, és ez mindig a közösség iránti elkötelezettségből kell hogy fakadjon, és a közösség érdekeinek érvényesítését kell hogy jelentse” - fogalmazott a politikus, aki a fejedelem szállóigévé lett mondatát idézve jelentette ki: „mindig meg kell tenni, amit lehet!”.

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere felidézte: több mint négy éve határozott a marosvásárhelyi városi tanács a szobor felállításáról, a leváltott városvezetés gáncsoskodása miatt azonban csak most lehetett a határozatot valóra váltani.

Megemlítette: Bethlen Gábor kétszeresen is rászolgált arra, hogy a szobra Marosvásárhely főterén álljon. Ő „a város atyja” és „keresztapja” is, hiszen a szabad királyi várossá való nyilvánítás mellett ő nevezte először a mai nevén a várost, és ő indította el Marosvásárhelyt azon az úton, amelyre lakói ma is büszkék lehetnek.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke felidézte: Bethlen Gábornak is egy járványok által megtizedelt országban kellett bölcs döntéseket hoznia. Úgy vélte, ma is az a feladat Marosvásárhelyen, ami a fejedelem idején volt: rendet kell tenni a városban, erősíteni kell a kultúrát, az oktatást, jó szakembereket kell bevonni a munkába.

Soós Zoltán polgármester reményét fejezte ki, hogy 2021. április 29-én, Marosvásárhely várossá nyilvánításának 405. évfordulóján immár járványügyi korlátozások nélkül idézhetik fel Bethlen Gábor nagyságát.

Kapcsolódó írásaink

Koszorúzás a Bethlen-szobornál

ĀA gyalázatos trianoni békediktátum 100. évfordulóján az Alapjogokért Központ koszorút helyezett el a Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom