A szíriai kurdok amnesztia-rendeletének következményei

Mint azt az intézet az elemzésben írja, a szíriai kurdok döntése teljesen érthető. Források híján, a humanitárius katasztrófa rémétől fenyegetve, a helyi szunnita muszlim lakosság nyomásának kitéve, és az amerikai csapatkivonás rémétől fenyegetve kénytelenek figyelmüket csak azoknak szentelni, akikről az elmúlt másfél évben (részben amerikai segítséggel) bebizonyosodott, hogy az Iszlám Állam harcosai voltak és bűncselekményeket követtek el. 

Az ő számuk is legalább 10 000 fő körül mozog, még legalább ugyanennyi családtaggal. Az amnesztiában részesítendő táborlakók száma önmagában is kb. 40 000 főre becsülhető. A legfontosabb kérdés – hangsúlyozzák –, hogy mi lesz a szabadon engedettekkel.

Kiemelik, az amnesztia Kelet-Szíriában biztosan elősegíti a megnyugvást, a kurd és szunnita arab lakosság megbékélését. Ugyanakkor ennek a nyugalomnak a jövője kérdéses. A szomszédos Irakban a terrorizmusellenes törvény szerint már az Iszlám Államhoz való csatlakozás is főbenjáró bűnnek számít, és erre hivatkozva százával hoztak/hoznak halálos ítéleteket. Így a most szabadon engedettek Irak felé nem vehetik az útjukat. A jövőjük Szíriában is kérdéses. Amíg kurd fennhatóság alatt élnek, biztonságban vannak. Azt azonban senki sem tudja, hogy az orosz és amerikai érdekszféra által is két részre osztott Szíria mikor egyesül újra a damaszkuszi kormány ellenőrzése alatt.

Hozzáteszik, ha a damaszkuszi kormány kiterjeszti fennhatóságát a kelet-szíriai területeire is, akkor a most szabadon bocsátottak itt sem lesznek biztonságban, mert a központi, damaszkuszi kormány nem lesz olyan elnéző velük szemben, mint a kurdok. Így a szabadon bocsátottak közül, akik megtehetik, jó eséllyel elhagyják az országot, hogy a világ más területein találjanak menedékre.