Külföld

Bedarálnák a kis tagállamokat

Az egyhangú döntéshozatal megszüntetése az unióban ellentétes lenne az alapszerződésekkel és Magyarország érdekeivel is

Elutasítja a magyar kormány a minősített többséggel való szavazás bevezetését az uniós külpolitikai kérdésekben. Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projekt­vezető-helyettese szerint a konszenzus keresése a nemzeti szuverenitás szempontjából is fontos.

Bedarálnák a kis tagállamokat
Kurucz Orsolya: A nagy országoknak kedvezne a brüsszeli tervezet
Fotó: Alapjogokért Központ

Magyarország szempontjából veszélyesnek nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn azt a javaslatot, hogy az unió külpolitikai döntéseinek elfogadá­sához egyhangúság helyett minősített többség is elegendő legyen. Az EU-s külügyminiszterek luxembourgi egyeztetése után azt nyilatkozta, a javaslat, amelyet liberális fősodorhoz tartozó kormányok és maga Brüsszel próbál erőltetni, szembe megy az európai szabályokkal. A tárcavezető szerint az ötlet támogatói ily módon akarják elvenni a jogot és a lehetőséget a kisebb és nem a liberális fősodorhoz tartozó országoktól, hogy saját érdekeiket érvényesíthessék a külpolitikai döntéshozatal során.

Szijjártó hangsúlyozta, azért lenne káros és igazságtalan, ha a döntések nem egyhangúsággal születnének, mert a döntések negatív hatásai az unió minden tagországát érintenék, azokat is, amelyeknek a szempontjait nem vették figyelembe.

A Lisszaboni Szerződés által bevezetett minősített többségi döntéshozatal rendszere a nagy országoknak kedvez: nem csak a tagállamok 55 százalékának támogató szavazata kell az elfogadáshoz, hanem ezen tagállamoknak az EU népességének legalább 65 százalékát is képvisel­niük kell – mondta lapunknak Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese. Hozzátette: „amennyiben Németország és Franciaország egy kérdéssel nem ért egyet, népességüknek köszönhetően már majdnem blokkolhatnak döntéseket”.

A szakértő szerint „fontos a közös fellépés, de nem azon az áron, hogy az a szerteágazó, egymással gyakran szemben álló nemzeti érdekek egybemosását eredményezi. Az egyhangúság azt garantálja, hogy a kisebb nemzetek is meg tudják védeni álláspontjukat, és ezáltal nem kell olyan döntéssel együtt élniük, amely alapjaiban változtatna viszonyukon egy EU-n kívüli országgal” – emelte ki. „A jelenlegi rendszer garancia arra, hogy ne darálják be a kis országokat, ezt jól mutatja, hogy Ciprus a legutóbbi állam- és kormányfői találkozón úgy tudta érvényesíteni a Törökországgal kapcsolatos álláspontját, hogy vétóval fenyegetett a fehérorosz szankciók kérdésében” – idézte fel Kurucz Orsolya.

A The Economist brit hírmagazin cikke szerint egyébként a vétó lehetőségének megszüntetése nem erősítené az unió világpolitikai súlyát, hiszen míg egy amerikai tagállam könnyebben elfogadja, ha neki nem tetsző döntés születik Washingtonban, egy szuverén európai nemzeállam ezt nehezebben nyelné le. A lap szerint a konszenzuskeresés egyébként sem blokkolja, legfeljebb lassítja a döntéshozatalt. A cikk a többségi döntéshozatal negatív példájaként idézte fel, hogy 2016-ban több tagállam, köztük hazánk tiltakozása ellenére erőltették keresztül az illegális bevándorlók kötelező elosztására vonatkozó kvótákat.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom