Külföld
Az EU egyelőre nem szankcionálja az fehérorosz elnököt
Az Európai Unió Tanácsának hétfőn elfogadott következtetései megerősítik, hogy az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás nem volt sem szabad, sem tisztességes, és Lukasenka nem rendelkezik demokratikus legitimitással.
A külügyminiszterek kilátásba helyzeték, hogy a választások elcsalásáért és az azt követő tüntetések elnyomásáért szankcionált 40 személy listáját a jövőben kibővítik -akár Lukasenka személyével is -, amennyiben a helyzet nem javul az országban.
Az EU továbbra is támogatja Fehéroroszország szuverenitását, és az önkényesen fogva tartott személyek szabadon bocsátásra, a tisztességes választások kiírásra és nemzeti párbeszédre szólít fel. Emellett központi szinten csökkenti a fehérorosz hatóságokkal folytatott diplomáciai együttműködést, növeli a civil szervezetek és a független média és az erőszak áldozatainak pénzügyi támogatottságát - közölték.
Több mint hétszáz embert vettek őrizetbe a vasárnapi tüntetéseken
Több mint hétszáz embert vettek őrizetbe vasárnap a fehérorosz fővárosban, valamint az ország más településein tartott tiltakozó megmozdulásokon - közölte a minszki belügyminisztérium.
A hétfőn tájékoztatás szerint az előállítottak többségét még nem bocsátották szabadon.
A Vjaszna emberi jogi szervezet arról számolt be, hogy a rendőrök bottal verték a tiltakozókat, s könnygázt és vízágyút is bevetettek. Az őrizetbe vettek között számos újságírói is volt.
Hétfőn a fehérorosz hatóságok kiengedtek az Állambiztonsági Bizottság (KGB) vizsgálati fogdájából és házi őrizetbe helyeztek két, Viktar Babarika volt ellenzéki elnökjelölthöz közel álló üzletembert, miután Aljakszandr Lukasenka elnök szombaton órákat töltött velük a létesítményben.
Az állami televízió tudósítása szerint a nagyjából négy és fél órás találkozón részt vett a választási kampány kezdete, június óta bebörtönzött Babarika is. Úgy tudni, hogy a megbeszélés központi témája a tervezett alkotmányos reform volt.
Már két hónapja vannak tiltakozó megmozdulások Fehéroroszországban az augusztus 9-ei, széles körben elcsaltnak tartott elnökválasztás miatt, amelyen a hivatalos eredmény szerint 80,1 százalékkal választották újra Lukasenkát, immár a hatodik egymást követő mandátumára.
