Külföld

„A visegrádi csoport nélkül Európa kevesebb, gyengébb és kevésbé biztonságos lenne”

A visegrádi csoport nélkül Európa ma kevesebb, gyengébb és kevésbé biztonságos hely lenne - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pozsonyban, felszólalva a Globsec biztonságpolitikai fórumon.

„A visegrádi csoport nélkül Európa kevesebb, gyengébb és kevésbé biztonságos lenne”
Szijjártó Péter is felszólalt a Globsec biztonságpolitikai fórumon
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

„Néhány esztendővel ezelőtt talán egy ilyen kijelentés még nagyképűségként hangzott volna, ma azonban tükrözi a realitásokat, hiszen egyértelmű, hogy Európa növekedési motorja itt van, itt lesz Közép-Európában. Elég ránézni az ésszerű gazdaságpolitikák nyomán előállt gazdasági növekedésre, amely jóval fölötte van az Európai Unió átlagos növekedési adatainak” - hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.

A politikus a jövőbeni visegrádi együttműködésének szentelt panelbeszélgetésen beszélt erről, amelyen jelen volt a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) többi országának külügyminisztere is. Lengyelországot Szymon Szynkowski helyettes külügyminiszter képviselte.

Szijjártó Péter szerint érdemes visszagondolni arra is, hogy ha a visegrádiak nem tettek volna meg mindent a kötelező letelepítési kvóták elfogadása ellen, akkor ma Európában sok százezerrel több illegális bevándorló élne.

Nem szabad elfelejteni azt sem szerinte, hogy a közép-európaiak számos olyan fontos témát tartanak európai napirenden, mint például a nyugat-balkáni irányú bővítés, amely nélkülük rég elfelejtődött volna - közölte.

„Vissza kell utasítanunk minden olyan politikailag motivált állítást és gyanúsítást, amely arról szól, hogy mi, közép-európaiak csak a hasznát élvezzük annak, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és mintha nem tennénk hozzá semmit, nem járulnánk hozzá az Európai Unió sikeréhez. Ez egyszerűen nem igaz!” - szögezte le Szijjártó Péter.

Emlékeztetett arra, hogy zajlanak a viták az európai pénzügyi forrásokról.

„Visszautasítjuk azt az álláspontot, amely szerint az európai uniós források a nyugat-európai barátaink jófejségének eredményei lennének, vagy humanitárius adományok. Ez nem így van! Az európai uniós források nekünk járnak, mi is hozzájárulunk az Európai Unió közös gazdasági teljesítményéhez, teljesítettük azokat a szerződéses kötelezettségeket, amelyeket vállaltunk az EU-ba történő belépésünkkor, és ennek kompenzációjaként járnak az európai uniós források. Nem fogunk elfogadni semmilyen olyan eljárásrendet, amely szubjektív körülmények és feltételek alapján bírálná el, hogy kinek mennyi forrás jár. Ez egy objektív, tárgyilagos kérdés, nincsen szükség semmifajta politikai eljárásra, nincsen szükség, semmifajta, zsarolásra alkalmat adó eljárásokra” - jelentette ki a miniszter.

Szijjártó Péter pozsonyi látogatása alkalmával tárgyalt Andrej Dolezal szlovák közlekedési miniszterrel is.

Az Európa körüli migrációs kockázatokat mind az EU-nak köszönhetjük

 Szijjártó Péter a visegrádi országcsoport (V4 - Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) külügyi tárcavezetőinek és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszternek a munkaebédjén mondta ezt, ahol Lengyelországot Szymon Szynkowski külügyminiszter-helyettes képviselte.

A magyar miniszter előtte kétoldalú megbeszélést folytatott török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval. A tanácskozások - mint mondta - a migrációs hullámokra összpontosítottak.

A munkaebéd után adott nyilatkozata szerint Szijjártó Péter első kockázatként a nyugat-balkáni szárazföldi migrációs útvonalat említette. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Törökországnak az Európai Unió 6 milliárd euró támogatást ígért, amelyből eddig kevesebb mint négymilliárdot fizettek ki, holott a teljes összeg rendezése 2018 végéig lett volna esedékes. Úgy fogalmazott, hogy ez sajnos jogalapot nyújthat Ankarának ahhoz, hogy adott esetben megnyissa kapuit Európa felé, s ha így tesz, akkor a nyugat-balkáni útvonal ismét telítetté válhat illegális bevándorlók százezreivel, hiszen Törökország területén négymillió menedékkérő él.

Kiemelte, hogy a második jelentősebb kockázat az Európai Unió lassúsága Líbia vonatkozásában. Az észak-afrikai ország felől érkező migrációs hullámokat szerinte úgy lehetne megakadályozni, hogy ne engedjük az embercsempészek hajóit megindulni a líbiai kikötőkből. Mint mondta, ehhez a parti őrségre van szükség, a parti őrségnek pedig hajókra. A V4-ek 2018 közepén 35 millió eurót befizettek az Európai Bizottságnak, amely az azóta eltelt időben egy hajó beszerzésére sem volt képes - tette hozzá.

„A harmadik kockázat pedig maga az Európai Bizottság új migrációs paktuma, amely gyakorlatilag egy újabb inspiráció, egy új bátorítás azoknak, akik meg akarnak indulni Európába, hiszen egy szánalmas nyelvtani kísérletet tesz arra ez a dokumentum, hogy ne nevezze kvótának a kvótát, viszont egyértelmű, hogy a letelepítést és a kötelező kvótákat célozza” - jelentette ki Szijjártó Péter. A miniszter leszögezte: mind a három kockázatot Európa saját magának, illetve a brüsszeli intézményeknek köszönheti.

Hangsúlyozta: „egy migrációs hullám most sokkal nagyobb veszedelmet jelent Európára, mint 2015-ben, tekintettel arra, hogy a biztonsági és kulturális kockázatok mellett egy jelentős egészségügyi kockázat is megjelenik, hiszen kontrollálatlan tömegek elképesztő gyorsan tudják terjeszteni a koronavírust”.

Magyar újságírói kérdésre válaszolva, Szijjártó Péter elmondta, hogy a migráció tekintetében a V4-ek között egyetértés van. Hozzátette, hogy vannak bizonyos pontok, ahol a közép-európaiak a franciákéhoz közeli álláspontot képviselnek, de a migráció viszonylatában inkább több az ellentét az álláspontok között.

A török külügyminiszterrel, Mevlüt Cavusogluval tartott találkozójával kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy azon is a migráció volt az egyik legfontosabb kérdés. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törökök egyértelműen azt sérelmezik, hogy az Európai Unió nem tartotta meg a szavát azzal, hogy nem fizette ki a megígért hatmilliárd eurót és ez - mint mondta - bizony ad egy hivatkozási alapot a törököknek arra, hogy adott esetben ne blokkolják a migrációs folyamatokat a nyugat-balkáni útvonalon.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom