Aktív roma részvételt az Unió minden szintjén

Kiemeli, az Európai Unió hosszú évek óta küzd a legszegényebbek, és kiemelten a roma közösségek európai integrációjáért. A 2000-es évek elején magyar kezdeményezésre az Európai Néppárt (EPP) volt az első európai parlamenti pártcsalád, amelyik az uniós diskurzus szerves részévé kívánta tenni a roma ügyet. Járóka hozzátette, a 2011-es első roma keretstratégia, majd az azt követő romaintegrációs programok fontos állomásai voltak ennek a nemes feladatnak és a mai nap ehhez hasonlóan mérföldkő.

Külön öröm, hogy a Bizottság hét kulcsfontosságú területet állít javaslatcsomagjának középpontjába, melyek az - általunk már 2004 óta hangoztatott és a 2011-es magyar soros elnökség során is kiemelt figyelmet kapott - oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és a lakhatás mellett az egyenlőség, az inkluzivitás és a részvétel. A Bizottság minden területen új célkitűzéseket és eredményekkel kecsegtető ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára – emelte ki Járóka Lívia.

Hozzátette, a jogokra és felelősségre épülő új jelentés alapján kiemelten fontos a roma közösségek bevonása a folyamatok tervezési fázisától a végrehajtásig és az ellenőrzésig, ami végre egy erősebb és sikeresebb roma részvétel lehetőségét teremti meg. A pénzügyi és intézményes keretek mellett a megerősített ellenőrzés mechanizmusát is az integrációs folyamatok szerves részévé kívánja tenni. A szubszidiaritás jegyében pedig a helyi jó gyakorlatok megismertetésére és az integrációs programok helyben való végrehajtására is kiemelt figyelmet fordít.

Kiemelte, a minimális elérendő célok tekintetében is üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság konkrét és objektíven ellenőrizhető célokat határozott meg. A hátrányos megkülönböztetést tapasztaló romák, a szegénységi rés és a foglalkoztatási szakadék, illetve a nemek közti foglalkoztatási különbség legalább felére csökkentése grandiózus változásokat eredményezhetnek. A születéskor várható élettartam növelése, az elégtelen lakhatási feltételek arányának csökkentése, illetve az iskolai szegregált osztályok számának csökkentése meghatározó elemét képezik a dokumentumnak.

Kiemelten üdvözlendő a romák körében a tiszta ivóvízhez való hozzáférés biztosításának ellenőrzése. Az Európai Unió közös célja, hogy 2030-ra a romák legalább 95 százaléka számára biztosított legyen a vezetékes víz. Az egészségügyhöz való egyenlő hozzáférés lehetősége és a betegségeket megelőző szűrővizsgálatok fontosságának hangsúlyozása szintén sarkalatos eleme a sikeres integrációnak. Így az egészségügyi edukáció és az egészségtudatos életmód népszerűsítése az elkövetkezendő tíz évben meghatározó elemét kell, hogy képezze az Unió romaintegrációs programjainak – fogalmazott Járóka.

Hozzátette, mindezen célok elérése érdekében azonban a tagállami felelősség kihangsúlyozása a legfontosabb. Az Európai Unió közös értéke az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet biztosítása, így a roma embertársaink életkörülményeinek, kilátásainak javítása is összeurópai érdek kell, hogy legyen. Kérem ezért a német soros elnökséget és a tagállamok kormányait, hogy köteleződjenek el a program mielőbbi és hiánytalan végrehajtása mellett - mondta Járóka.