Külföld

Közös jogi intézetet hoz létre Magyarország és Lengyelország

Magyarország és Lengyelország „a liberális ideológiai véleményelnyomással” szembeni együttes fellépés érdekében közös összehasonlító jogi intézetet hoz létre - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut.

Közös jogi intézetet hoz létre Magyarország és Lengyelország
Szijjártó Péter fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut
Fotó: MH/Purger Tamás

Szijjártó Péter azt mondta: a nemzeti érdeket egyértelműen előtérbe helyező, keresztény alapokon politizáló két patrióta kabinet politikája sokszor megemészthetetlen a „nemzetközi liberális fősodor” számára, amely ezért folyamatosan támadja a két országot.

A közös jogi intézet „a kellő jogi biztonságot, bázist és tudást fogja felhalmozni a liberális ideológiai véleményelnyomással szemben” - emelte ki.

Szijjártó Péter kifejtette: Lengyelország nemcsak Magyarország barátja, hanem bajtársa és legszorosabb szövetségese Európában.

A magyar külpolitika érdekérvényesítő-képessége nagymértékben múlik a V4-ek erején, illetve Magyarország és Lengyelország szövetségének erősségén. Ezért annak fókuszában mindig ott van a magyar-lengyel kapcsolatok és a visegrádi csoport (V4) folyamatos erősítésének szándéka - húzta alá.

Hangsúlyozta: a V4-ek ma a legszorosabb, leghatékonyabb és a legeredményesebb szövetség az Európai Unión belül.

„Az európai jövőről szóló kőkemény vitákat is ezen szolidaritás és együttműködés talaján vívjuk meg” - fűzte hozzá.

A határainkon a belépésekre vonatkozó korlátozó intézkedések fennmaradnak, tekintettel arra, hogy a vírus utánpótlását el kívánjuk vágni - jelentette ki a lengyel külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter újságíróu kérdésre válaszolva, amely azt firtatta, hogy a koronavírus-járvány miatt marad-e a korlátozás október 1-től a határainkon.

“Láthatjuk, hogy az új napi esetek száma Európa-szerte növekszik. Ez alól sajnos nem képeznek kivételt a térségbeli vagy éppen szomszédos országok sem. Mi úgy ítéljük meg, hogy a határainkon korábban életbe léptetett korlátozó intézkedések feloldása a járványügyi helyzet romlásához vezetne, és ez ellentétes azzal a célunkkal, amely úgy szól, hogy Magyarországnak működnie kell” - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a kérdésünkre.

„Ezt a feladatot adták nekünk a magyar emberek, akik válaszoltak a nemzeti konzultációban feltett kérdésekre is, tehát mi azt gondoljuk, hogy a magyar emberek életének, egészségének és a gazdaság működőképességének a megvédésével ellentétes lenne, hogyha most enyhítenénk a határátkelési szabályokon” - fogalmazott Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter leszögezte: Lengyelország és Magyarország elutasítja az Európai Bizottság (EB) új migrációs paktumát, mivel az egy migrációbarát, a bevándorlást inspiráló dokumentum, amely újabb és újabb migrációs hullámok megindulásának veszélyével fenyeget, valamint - máshogy nevezve, de abban - továbbra is szerepel a kötelező betelepítési kvóta.

„Az továbbra is vörös vonal, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan” - rögzítette, hozzátéve, hogy a V4-ek továbbra is folytatják a migráció megállítására irányuló sikeres politikájukat.

Kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány kezelésére a „Visegrádi Koordinációs Központ” felállítását is kezdeményezték Lengyelország vezetésével.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy Varsó és Budapest között létre kell hozni a gyorsvasúti kapcsolatot Szlovákián és Csehországon keresztül.

Az előkészítő tárgyalások már zajlanak, a tervek szerint a felek a beruházás alapjait rögzítő dokumentumot még az idén aláírják - jelezte.

Zbigniew Rau a két ország szoros kapcsolataira utalva példaként említette az idén száz éves varsói csata megnyeréséhez nyújtott magyar segítséget. Mint kiemelte, az idén harminc éves V4-es együttműködés az egyik leghatékonyabb regionális mechanizmus az EU-n belül, gazdaságaik gyorsabban fejlődnek, mint a kontinens nyugati részének országai.

A többi között kitért arra is, hogy a V4-ek egyetértenek Fehéroroszországgal kapcsolatban, és tisztában vannak azzal, hogy az ottani társadalom is szeretné megélni alkotmányos jogait és alakítani a saját jövőjét.

Ebben segít a V4-országok miniszterelnökei által Lublinban előkészített csomag, amelyet Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő fog bemutatni az Európai Tanács ülésén - jelezte a lengyel külügyminiszter.

Zbigniew Rau álláspontja szerint az EB új migrációs paktuma a választás lehetőségét vonja el a befogadóországoktól és a migránsoktól is.

A terv mélyebb átgondolást és vitát igényel, amelyben védeni fogjuk álláspontjainkat - hangsúlyozta.

A jogállamisági jelentésre vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter úgy válaszolt: eddigi tapasztalataik lesújtóak, a korábban Magyarországot és Lengyelországot ilyen címszó alatt ért támadásoknak semmi köze sem volt a jogállamisághoz, a demokráciához, „azokat puszta zsarolási eszközként vetették be”. Ezen a ponton úgy fogalmazott: az összehasonlító jogi intézet célja, hogy „ne nézzenek minket hülyének”.

Zbigniew Rau újságírói felvetésre arról beszélt, hogy jogállamiság tekintetében feltétlenül szükséges a politikai és a jogi érvek elkülönítése, majd megjegyezte: az utóbbiakra kívánnak építeni. Szólt arról is, hogy fehéroroszországi szankciók életbe fognak lépni, és arról is, hogy a Navalnij-ügyet októberben tárgyalja az uniós külügyminiszterek tanácsa.

Lengyelország és Magyarország  szolidaritással válaszolt
a 20. század válságaira

 Lengyelország és Magyarország szolidaritással válaszolt a 20. század válságaira - hangsúlyozta Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter hétfőn, a varsói Waclaw Felczak Intézet idei évadnyitója alkalmából.

Glinski üdvözlőlevelet írt abból az alkalomból, hogy a Felczak Intézet Varsó reprezentatív negyedében, közvetlenül a koronavírus-járvány kitörése előtt megnyitott új székhelyén hétfőn Andrzej Nowak neves lengyel történészprofesszor és Körmendy Adrienne történész, volt krakkói magyar főkonzul részvételével elindították az F-klub elnevezésű, a magyar-lengyel kapcsolatokkal foglalkozó rendezvénysorozatot.

Az első találkozó témája a magyar-lengyel barátság története volt az 1920-as lengyel-bolsevik háborútól a II. világháborúig.

A kormányfőhelyettes aláhúzta: a 20. század, elsősorban annak első fele, „különös időszak” volt Lengyelország és Magyarország számára, amelyeknek „újból meg kellett szervezniük politikai, polgári és társadalmi életüket”. Felidézte: az új állami szervezeteknek szembe kellett szállniuk sok, a nagyhatalmak és a totalitárius rendszerek felől érkező fenyegetéssel. „Mindkét ország esetében a választ a szolidaritás jelentette, a segítség és a támogatás, amelyet a válsághelyzetekben egymásnak nyújtottak” - fogalmazott Glinski.

Andrzej Nowak felszólalásában kiemelte: a magyarok magatartását 1920-ban, amikor lőszerszállítmányt küldtek a szovjet hadsereggel harcoló Lengyelország megsegítésére, a becsület jellemezte, akárcsak 1939-ben, amikor Lengyelország német és szovjet megtámadása után befogadták a lengyel menekülteket.

Az aktuális politikai érdeknek ellentmondó becsületességet Nowak mindkét esetben a lengyel és a magyar mentalitásra jellemző, lovagi-nemesi hagyományokon alapuló kulturális kódra vezette vissza.

A történész emlékeztetett: Magyarország az első, valamint a második világháború után is a vesztesek, Lengyelország viszont a győztesek közé került. „Ennek ellenére a lengyeleknek a győztes oldalon ugyanolyan sors jutott, mint a magyaroknak a vesztesek között” - utalt Nowak a sztálini elnyomásra. Ily módon újra aktuálisssá vált a történelmi érték- és sorsközösség, melynek révén a lengyel-magyar tengely ma is a térségbeli együttműködés, a visegrádi csoport gerince.

A vitaest után a Felczak Intézet tiszteletbeli nagykövete címét adományozták Körmendy Adrienne-nek az intézmény megalapításában nyújtott támogatásáért, a lengyel-magyar együttműködésben vállalt sokéves elkötelezettségéért.

Bejelentették: a lengyel-magyar barátság védnökeként jellemzett, Waclaw Felczakról elnevezett magyar és lengyel ikerintézmények, a budapesti Felczak Alapítvány és a varsói Felczak Intézet együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a kiemelt társadalmi, könyvkiadói és gazdasági projektek közös támogatásáról.

A dokumentum magyar példányát Gerencsér Tibor, a Felczak Alapítvány volt igazgatója, az új krakkói magyar főkonzul vette át.

Kapcsolódó írásaink