Külföld

„Magyarország az Ukrajnával való jószomszédi viszony helyreállításában érdekelt”

Magyarország az Ukrajnával való jószomszédi kapcsolatok helyreállításában érdekelt, mert a kialakult helyzet nem jó egyik országnak, illetve a kárpátaljai magyar kisebbségnek sem - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Ungváron az ukrán diplomácia vezetőjével, Dmitro Kulebával tartott közös sajtótájékoztatóján

„Magyarország az Ukrajnával való jószomszédi viszony helyreállításában érdekelt”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (elöl, b) és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter (elöl, j) üdvözli egymást tárgyalásuk előtt Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal épülete előtt
Fotó: MTI/Nemes János

Szijjártó bejelentette, hogy a jóindulat jeleként, látogatása alkalmával, ötven lélegeztetőgépet hozott Magyarországról kárpátaljai kórházaknak.

Jelezte továbbá az ukrán külügyminiszternek, hogy magyar részről készen állnak a beregszászi kórház felújításának részbeni finanszírozására, a záhonyi Tisza-híd felújítására, a beregszászi elkerülő és azt a határral összekötő út megépítésére, a nagyhódosi határátkelő megnyitására, valamint 2021-ig az M3-as autópálya kiépítésére az ukrán határig.

„Hat év alatt 90 milliárd forintot biztosítottunk ukrajnai fejlesztési programokhoz, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, fenntartjuk az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, biztosítjuk az ukrán állampolgárok tranzitját Magyarországon keresztül Nyugat-Európa irányába, és a kelet-európai EBESZ-misszióban a magyaroké az egyik legnagyobb kontingens, s ez így marad a jövőben is” - emelte ki a magyar külügyminiszter.

Hozzáfűzte: örömmel vette ukrán kollégája azon megközelítését, amely szerint Kárpátalját közös ukrán-magyar „sikertörténetté” kell tenni. „Ennek nyilvánvalóan magában kell foglalnia azt, hogy a Kárpátalján élő magyarok élvezhessék mindazokat a kisebbségi léthez fűződő jogokat, amelyeket az európai szabályok biztosítanak a számukra” - jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz a párbeszéd a kárpátaljai magyar közösség jogainak biztosításáról.

Objektum doboz

Dmitro Kuleba kérdésre válaszolva közölte: „van reális esély” arra, hogy Ukrajnában is elfogadottá válik a kettős állampolgárság intézménye. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy ez Ukrajnában „jóval szélesebb kérdés”, ami nem csak a magyar kisebbséget érinti.

Szijjártó Péter, szintén újságírói érdeklődésre elmondta, hogy Magyarország „örömmel feloldaná” Ukrajna NATO-val való kapcsolattartásának blokkolását. Szavai szerint ehhez egyetlen egy dologra van szükség, hogy a kárpátaljai magyarok azt jelezzék Budapestnek: megoldódtak a számukra fontos nyelvhasználati és oktatási kérdések.

Az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójára vonatkozó kérdésre válaszolva, közölte: ezen a két ország egy átfogó jószomszédi megállapodást szeretne tető alá hozni, amelyet a hamarosan összeülő vegyes bizottságok készítenek elő. Hozzátette, hogy amint a három vegyes bizottság - a kisebbségi, a határmenti együttműködési és az infrastrukturális - sikeresen befejezi ezt az előkészítő munkát, elhárul minden akadály a találkozó megtartása elől.

A kárpátaljai magyar közösség a jövőben is számíthat a magyar kormány feltétlen támogatására, mert egymás nélkül sem a kisebbség, sem az anyaország nem tud erős, sikeres és teljes lenni - jelentette ki Szijjártó Péter  Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján, amelyen az iskola Rákóczi-díjjal tüntette ki a magyar diplomácia vezetőjét.

Szijjártó beszédében hangsúlyozta, hogy mára a magyarok „motorjává” váltak annak a Kárpát-medencei, közép-európai összefogásnak, amely az elkövetkező időszakban az európai fejlődés forrása lesz.

Rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult a magyar-szlovák és a magyar-szerb viszony. „Ezekre a pozitív folyamatokra lehet alapozni a Kárpát-medence, Közép-Európa jövőjét, amelynek során utak, vasutak épülnek, határátkelőhelyek nyílnak, energiaösszeköttetések és gazdaságfejlesztési programok születnek. Ez az a jövő, amelyben mindenki megtalálja a maga hasznát, amely során nem feszíti szét kapcsolatainkat a nemzeti hovatartozásunk” - fogalmazott. Hangsúlyozta: arra van szükség, hogy a szomszédos országok a náluk élő magyar kisebbségre ne konfliktusforrásként, hanem erőforrásként, a két ország közötti kapocsként tekintsenek.

„Ebben a sikeres Kárpát-medencei jövőben ott szerepel Ukrajna is, ezért próbálunk lépésről lépésre mindent megtenni annak érdekében, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat minden tekintetben jó irányba tereljük” - emelte ki, hozzáfűzve, hogy Ukrajna minden nehéz pillanatban eddig is számíthatott Magyarország támogatására, és most, a koronavírus-járvány közepette is.

A II. Rákóczi Ferenc főiskolát a kárpátaljai magyarság megmaradása egyik legfontosabb bástyájának nevezte, kiemelve, hogy az intézményből kerülnek ki azok a fiatalok, akik majd a jövő nemzedékét tanítják, vezetik. Biztosított ezért afelől, hogy a magyar kormány a jövőben is minden kívánt, szükséges eszközzel támogatni fogja a főiskola működését.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom