Külföld
Lukasenka letette a hivatali esküt
A jelentés szerint a szertartást néhány száz ember - felső állami vezetők, a törvényhozás tagjai, valamint a tudomány, a kultúra és a sport képviselői - jelenlétében a Függetlenség Palotájában, vagyis az államfői rezidencián rendezték meg.
Az eskütételt nem jelentették be előre, és noha ezt a törvény előírja, nem közvetítették a televízióban.
Lukasenka az alkotmánynak megfelelően belorusz nyelven tette le az esküt.
A Tut.by hírportál szerint a szerdai szertartásról több miniszternek sem volt tudomása, és nem kapott rá meghívót Dmitrij Mezencev minszki orosz nagykövet sem.
Az előző, 2015-ös eskütételi szertartáson mintegy ezer vendég volt jelen: a kormánytagok, a parlamenti képviselők és külföldi vendégek. Az utóbbiak között jelen volt Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunista párt vezetője és Leonyid Kucsma volt ukrán elnök.
Az eskütételt az elnökválasztás után két hónapon belül, vagyis október 9-ig kellett volna megrendezni. Lukasenka mandátuma november 5-én járt volna le.
A hivatalos adatok szerint Lukasenka a szavazatok több mint 80 százalékával nyerte meg az elnökválasztást, amit az ellenzék csalásra hivatkozva nem fogadott el, és közölte, hogy Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelöltet fogadja el államfőnek. Az országban rendszeresek a tüntetések, amelyek nagyságrendje sajtójelentések szerint vasárnaponként százezres.
Az ellenzék polgári engedetlenségre szólított fel, válaszul Lukasenka eskütételére
Azonnali polgári engedetlenségre szólított fel szerdán a fehérorosz ellenzék válaszul arra, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök letette a hivatali esküt, dacára az újbóli beiktatása ellen hetek óta tartó tiltakozásoknak.
A Vilniusba menekült Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelölt - Lukasenka legutóbbi választási ellenfele - elítélte az előre be nem jelentett beiktatási ceremóniát. Az ellenzéki politikus az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésén úgy fogalmazott, hogy Lukasenka ettől a naptól „nem legitim vezetője Fehéroroszországnak”. Szerinte a titkosan zajlott beiktatás nem más, mint a hatalom törvénytelen átvétele. Az egyetlen megoldás a szabad és tisztességes választások megtartása - tette hozzá Cihanouszkaja.
Az ellenzéki politikus Telegram-oldalán közölte, hogy ezzel a „színjátékkal” Lukasenka korábbi megbízatása lejárt, újabbat pedig nem adott számára a nép. „Valójában Lukasenka elment nyugdíjba. Ez azt jelenti, hogy a karhatalomnak adott utasításai érvénytelenek, és nem hajthatóak végre” - fogalmazott. „Én, Szvjatlana Cihanouszkaja vagyok az egyetlen vezető, akit megválasztott a fehérorosz nép” - húzta alá.
A rendszer bírálói azt állítják, hogy elcsalták az augusztus 9-i elnökválasztás eredményét.
Lukasenkát szerdán beiktatták immár hatodik elnöki mandátumába, teljesen váratlanul, előzőleg be nem jelentett szertartás keretében. Paval Latuska, az ellenzéki Koordinációs Tanács tagja a közösségi hálón azt írta, hogy ő és szövetségesei soha nem fogják elismerni, ahogy fogalmazott, „Lukasenka elcsalt választási győzelmét”.
Az elnöki beiktatást amúgy különleges műveletnek minősítette az ellenzéki politikus, aki új elnökválasztás megtartását követelte. A lakossághoz fordulva hozzátette: „Felszólítunk mindenkit, hogy azonnal kezdjen polgári engedetlenségi kampányba”.
Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter az elnöki beiktatást bohózatnak nevezte. Egyben megismételte országa álláspontját, hogy nem ismerik el Lukasenkát törvényesen megválasztott államfőnek.
A hivatalos adatok szerint Lukasenka a szavazatok több mint 80 százalékával nyerte meg az elnökválasztást, amit az ellenzék csalásra hivatkozva nem fogadott el, és Cihanouszkaját tekinti államfőnek. Az országban rendszeresek a tüntetések, amelyek nagyságrendje sajtójelentések szerint vasárnaponként százezres.
A német kormány nem ismeri el Lukasenkát Fehéroroszország elnökének
A német szövetségi kormány nem ismeri el Aljakszandr Lukasenkát Fehéroroszország elnökének - jelentették be szerdán Berlinben.
Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a fehéroroszországi választás nem volt sem tisztességes, sem szabad, és semmiben nem felelt meg a demokratikus követelményeknek. Ezért Aljakszandr Lukasenka nem hivatkozhat arra, hogy demokratikus úton szerzett felhatalmazással tölti be hazája államfői tisztségét. Ebből pedig az is következik, hogy hiányoznak az elismerésének feltételei.
A szóvivő hozzátette: igencsak jellemző a minszki vezetésre Lukasenka titokban előkészített és a nyilvánosság kizárásával megtartott beiktatása.
A német kormány az augusztusi fehérorosz elnökválasztás óta azt az álláspontot képviseli, hogy annak eredményét nem lehet elismerni. Az állásfoglalásokban rendre kiemelik, hogy Berlin az ellenzéki tüntetők, a békét, a demokratikus részvételt és a politikai változásokat kívánó fehéroroszországi emberek mellett áll.
Hozzáteszik, hogy a belpolitikai válságot tárgyalásos úton, az úgynevezett nemzeti párbeszéd folyamatának megindításával kell kezelni. Ezt azt jelenti, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével tárgyalásokat kell tartani, amelyekbe a minszki vezetés és az ellenzéki erők mellett a társadalom valamennyi csoportja bekapcsolódhat.
