Külföld

Az Európai Bizottság első évének értékelése

Az Alapjogokért Központ bemutatta európai uniós kutatási műhelye legújabb elemzését, amely Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szeptember 16-ai évértékelő beszédét veszi górcső alá.

Az Európai Bizottság első évének értékelése
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Fotó: AFP/POOL/Olivier Hoslet

A sajtótájékoztatón Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője elmondta, Ursula von der Leyen beszédében markáns és ambiciózus célokat és több területen konkrét cselekvési tervet vázolt fel az Európai Unió és az Európai Bizottság számára.

Von der Leyen szólt a koronavírus-járványról, a válság utáni időszak gazdasági-társadalmi kihívásairól, valamint a Bizottság politikai feladatairól is. A koronavírus-járvány miatti védekezés tekintetében nem gyakorolt azonban önkritikát, és nem beszélt arról, hogy a Bizottság későn ismerte fel a járványt és annak súlyosságát.

A beszédben felvázolt elképzelések ennek ellenére több ponton az Európai Bizottság hatáskörbővítését célozzák meg, mely Kovács Attila szerint a „tagállamok Európáját” támogató országok számára elfogadhatatlan. Von der Leyen emellett világossá tette azt is, hogy a föderális Európa pártján áll.

Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes hangsúlyozta, a Bizottság elnöke beszédében a korábbiaknál ambiciózusabb terveket fogalmazott meg mind a zöldgazdaság, mind a digitalizáció kapcsán. Kurucz Orsolya értékelése szerint ennek van jó és rossz oldala is, hiszen a klímavédelmi célok az európai gazdaság versenyképességét ronthatják, a digitális gazdaság terén megfogalmazott elképzelések viszont jók, mivel a fejlesztések a gazdaság növekedését vetítik elő.

A projektvezető-helyettes hozzátette, Von der Leyen a migráció kapcsán közös európai cselekvésre és szolidaritásra hívta fel a tagállamokat. Szerinte azonban van némi ellentmondás abban, hogy a Bizottság elnöke szolidaritásról beszél, miközben olyan témákat csatornáz be -mint a jogállamiság és az LGBT-jogok - amelyek a tagállamok közé állnak, és amelyeket jellemzően a politikai nyomásgyakorlás érdekében használnak fel.

A bizottsági terveket összegezve Kovács Attila projektvezető a sajtótájékoztató zárásaként megjegyezte, az önmagát „politikai Bizottságként” deklaráló Juncker-bizottság hivatalból való távozását követően élt a remény, hogy a von der Leyen vezette Bizottság visszatér a bürokratikusabb, kevésbé politikai szerephez. Kovács Attila szerint azonban a szerdai beszéd világossá tette, hogy ez hiú ábránd volt. 

Kapcsolódó írásaink