Külföld

Lengyelország keresztény demokráciája

A 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság politikájának egyik alapelve, hogy régiónk hagyományait és nemzetei önazonosságát nem szabad szégyellni és félretenni

A lengyel Jog és Igazságosság 2015-ös hatalomra kerülése után ambiciózus tervvel állt neki Lengyelország megerősítésének, számos ellenséget szerezve otthon és Brüsszelben egyaránt. A keresztény hagyományok és a visegrádi együttműködés megerősítése is előtérbe került.

Lengyelország keresztény demokráciája
A járvány ellenére is megünnepelték júniusban az Úrnapját
Fotó: AFP/Dominika Zarzycka

Már ötödik éve zajlik a küzdelem Lengyelország, valamint az Európai Unió intézményei és a baloldali, liberális politikai erők között. A 2015-ös parlamenti választásokon a nemzeti-konzervatív Jog és Igaz­ságosság (PiS) legyőzte az addig kormányzó, jobbközép-liberális Polgári Platformot (PO). A kormányfő ekkor Ewa Kopacz volt, elődje, Donald Tusk ugyanis az Európai Tanács élére ejtőernyőzött a közelgő vereség elől. A PiS-t tavaly Mateusz Morawiecki kormányfővel a listája élén újraválasztották. Tusk uniós karrier­je is folytatódott egyébként, ötéves mandátumának lejártával az Európai Néppárt elnöke lett. Szoros versenyben, de az ebben az időszakban tartott két elnökválasztáson is győzött Andrzej Duda, a PiS jelöltje.

Łukasz Kobeszko lengyel filozófus és újságíró szerint a Jog és Igaz­ságosság 2015-ben „azért aratott sikert, mert az állam helyreállításának és átalakításának egyfajta egységes tervét nyújtotta a lakosságnak. Olyan tervet, amely a rendszerváltás időszakának addigi korlátozásai­val, gyengeségeivel és betegségeivel próbált szakítani”. Kobeszko erről A Jó változás Lengyelországban 2015–2019 című könyvében írt, amelyet tavaly ősszel adott ki a Századvég Kiadó magyarul.

Rámutatott, „az ambíciózus tervvel szembehelyezkedtek, sőt komoly támadást intéztek ellene különféle befolyásos érdek- és nyomásgyakorló csoportok, amelyek nemegyszer a politika, az üzleti élet és a médiumok közti informális hálózaton belül működtek”.

A „Jó változás” kiterjedt az igaz­ságszolgálatást, a mezőgazdaságot és az egészségügyet is érintő strukturális reformokra, a családpolitika, az emlékezetpolitika, a diplomácia területeire, valamint a keresztény alapok megerősítésére is.

A lengyel kormány által képviselt korszerű keresztény politika Kobeszko szerint két alapelvre épült. Először is „a keresztény hagyomány és kultúra értékén való kezelésére, amely évszázadokon át következetesen szervező ereje volt az egyéni és közösségi életnek Lengyelországban és Magyarországon egyaránt”. Mindez elválaszthatatlan és természetes együtthatója lelki önazonosságunk építésének, amelyet sem szégyellnünk, sem idézőjelbe tennünk, sem a korszerűség jegyében formált konstrukciók sorával behelyettesítenünk nem szabad – magyarázta. A második alapelv pedig – Szent II. János Pál pápa Centesimus annus című enciklikája nyomán – hogy a kereszténység által kínált általános erkölcsi normák a legjobb és leginkább bevált rendszert jelentik, amelyre a 21. század egészséges államszervezetének alapulnia kell.

A Jog és Igazságosság kormányának fontos lépése volt az is, hogy az addigra érezhetően meggyengült Visegrádi Együttműködésbe újra visszakapcsolódott. Kobeszko szerint 2015 után a PiS-kormány komoly jelentőséget tulajdonított a rendszeres államfői, miniszterelnöki és miniszteri konzultációknak.

Ziobro: Kulturális háború zajlik

Zbigniew Ziobro
Zbigniew Ziobro
Fotó: AFP

Meg fogja határozni a lengyel identitást és lelket annak a kulturális háborúnak az eredménye, amely most folyik Lengyelországban – nyilatkozta a napokban Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter (képünkön) a Rzeczpostpolita napilapnak. A tárcavezető szerint ez a küzdelem megnyerhető, ha Lengyelország nem aludja át ezt az időszakot, és nem gyengíti meg a saját védekezését, mint a nyugat-európai kereszténydemokrata és konzervatív pártok tették. Ziobro azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság megvonta a testvérvárosprogramban elérhető támogatást hat lengyel településtől, amelyek korábban LMBTI-mentes övezetnek nyilvánították magukat, és aláírták az úgynevezett családvédelmi chartát. (ŐM)

Kapcsolódó írásaink

Lengyelország nem enged a nyomásnak

ĀJogellenesen és ideológiailag motiváltan lépett fel Brüsszel a hagyományos családot védő városokkal szemben Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter szerint

Uniós nyomásgyakorlás Lengyelországra

ĀHat várostól tagadta meg a támogatást Brüsszel a hagyományos családpolitika miatt, az igazságügyi miniszter szerint a melegházasságot is rájuk kényszeríthetik

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom