Külföld
Egymást vádolja beavatkozással Moszkva és Varsó
Az unió nem ismeri el a fehérorosz elnökválasztás eredményét, és szankciókat vezet be, Orbán Viktor átfogó geostratégiai terv létrehozására szólította fel a szövetséget

Háromra nőtt az Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő fehérorosz államfő augusztus 9-i újraválasztása ellen zajló tiltakozások halálos áldozatainak száma – jelentette az MTI a fehérorosz médiára hivatkozva. Előző este az ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja egyik munkatársa, Veranika Capkala, valamint az elnökválasztásból kizárt férje, Valerij Capkala Lengyelországba érkeztek. Maga Cihanouszkaja Litvániában van.
Rendkívüli videókonferencián vitatták meg szerdán az uniós állam- és kormányfők a fehérorosz helyzetet. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, EU nem ismeri el az elnökválasztás eredményét, és hamarosan szankciókat vezet be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen. A belga politikus szerint „a fehérorosz választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg”. Ugyanaznap a litván külügyminiszter már be is jelentette, hogy 32 főt – köztük Lukasenka elnököt – beutazási tilalommal sújtanak.
A videókonferencia előtt a visegrádi négyek külön is egyeztettek. Orbán Viktor kormányfő ismét a lengyel álláspont mellett állt ki, amelyet, mint mondta, minden V4-es partner támogat. Később a tanácskozáson arra szólított fel, hogy a fehérorosz válság után kialakult helyzetben az Európai Unió mielőbb készítsen valódi, átfogó geostratégiai tervet, amelynek az emberi jogi és demokratikus vonatkozásokon kívül katonai és gazdasági szempontokat is tartalmaznia kell. A fehérorosz helyzettel kapcsolatban a V4-es államfők – köztük Áder János magyar köztársasági elnök – is állást foglaltak, közös közleményükben a tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére szólították fel a fehérorosz hatóságokat.
A minszki vezetés külső beavatkozástól tarthat, Viktar Hrenyin védelmi miniszter ugyanis utasítást adott a katonai jelenlét megerősítésére Grodno térségében, a lengyel-litván határ mentén. A külső beavatkozást egyébként Varsó és Moszkva is elutasította. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a szerdai tanácsülés után beszélt arról, hogy a demokratikus folyamatot a nemzetnek kell irányítania, nem külső szereplőknek. Egyértelműsítette, ezzel Oroszországra céloz, hiszen Lukasenka rendszeresen egyeztet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A Kreml szerint viszont nem az orosz, hanem a balti és a lengyel kormány, valamint az Európai Unió avatkozik be Fehéroroszország ügyeibe.
Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter tegnap közölte, senki sem vitatja, hogy szükségesek a változások Fehéroroszországban, de ennek nem polgári engedetlenség vagy egy forradalom a megfelelő módja.
Összecsapás Sorossal
Lukasenka legjobb tanítványának nevezte Orbán Viktort a Magyar Narancsnak adott interjújában Soros György. Az Egyesült Államokban élő milliárdos saját alapítványa és egyeteme, a CEU kitessékelése példájával illusztrálta a szerinte fennálló párhuzamot a fehérorosz diktátor és a magyar miniszterelnök között, és az akadémiai szabadság megfojtásáról elmélkedett. Sorosnak Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője válaszolt egy Facebook-bejegyzésben, amelyen a miniszterelnök látható, akit éppen a szocialista rendőrség vegzál egy nyolcvanas évekbeli előállítása alkalmával. „Orbán Viktor viszonya a diktatúrákhoz az alábbi képen jól látható. Ez a Fidesz válasza Soros György hazugságára” – írta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely pedig arról beszélt a kormányinfón, hogy Soros kijelentése olyan abszurd, mintha az ő tevékenységét hasonlítanák náci propagandához, a XXI. Század Intézet pedig a „Soros-birodalom” balkáni terjeszkedéséről írt elemzést.
(ZV)