Külföld
Nemzetközi össztűz Lukasenkára
Minszkben nem lesz Majdan – közölte az újraválasztott fehérorosz elnök, aki szerint külföldi beavatkozás áll az erőszakba torkolló ellenzéki tüntetések mögött
A hivatalban lévő elnök, Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,08 százalékával megnyerte a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztást, az ellenzéki Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 10,9 százalékot szerzett a másnap közzétett, hivatalos előzetes adatok szerint. A másik három ellenzéki jelölt két százalék alatt végzett. A választási részvétel magas volt, 84 százalékos.
Az országot 1994 óra irányító Lukasenka nagyarányú újraválasztásának hírére Minszkben és több más városban is tüntetéseket tartottak péntek este, a tiltakozók és a rendőrség között összecsapások voltak. A belügyminisztérium adatai szerint háromezer embert vettek őrizetbe. Hétfő reggelre helyreállt a rend a fővárosban, de újabb tüntetéseket jelentettek be.
Cihanouszkaja közölte, nem ismeri el a hivatalos eredményeket és magát tartja a választás győztesének. Támogatóival arra hivatkoznak, hogy több választókerületben is csalás történhetett, a független felmérések pedig merőben eltérő, neki kedvező eredményeket vetítettek elő. Az ellenzéki jelölt hivatalos beadványban követelte, hogy bizonyos választókerületekben számolják újra a szavazatokat, vagy egyenesen ismételjék meg a voksolást.
„Nem fogjuk hagyni, hogy szétszakítsák az országot” – reagált a BelTa hírügynökségnek Lukasenka. Az elnök közölte, országában nem lesz Majdan, azaz nem ismétlődnek meg a kijevi Függetlenség terén 2014-ben kezdődött zavargások. A vasárnap esti erőszakos tüntetéseket Lukasenka szerint külföldről – Lengyelországból, az Egyesült Királyságból és Csehországból – irányították „bábmesterek”. Tomáš Petříček cseh külügyminiszter tegnap este a Twitteren visszautasította a beavatkozás vádját.
Minszkre vasárnap estétől kezdve külföldi bírálatok tömkelege zúdult, különösen aktív volt a Lukasenka által megvádolt Prága és Varsó is. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő levélben kérte Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, hogy hívjon össze rendkívüli uniós csúcsot. A miniszterelnök szerint a fehéroroszországi elnökválasztás után a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárokkal szemben, az EU-nak pedig szolidárisan támogatnia kell Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit. Andrej Babiš cseh kormányfő elítélte a tüntetők elleni rendőri erőszakot, hangsúlyozta, az ilyen eljárásnak semmi keresnivalója sincs a mai Európában. A Morawiecki által cselekvésre sürgetett Michel egyébként rövid Twitter-bejegyzésben reagált az eseményekre, mint írta, a szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani.
Berlin is élesen reagált a fehérorosz fejleményekre. Steffen Seibert kormányszóvivő szerint szavahihetők a választási szabályok szisztematikus megsértéséről szóló jelentések, Heiko Maas külügyminiszter pedig uniós szankciókat sürgetett Minszkkel szemben.
Nem csak bírálatokat kapott külföldről Lukasenka: az újraválasztott elnöknek elsők között gratulált Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is. Moszkva a jelek szerint nem maradéktalanul elégedett, Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ugyanis tegnap közölte, aránytalan erőszakot alkalmaztak a minszki rendőrök az orosz újságírókkal szemben is.
