Külföld
Duda Lengyelországát is kettős mércével mérik Brüsszelben
Habár az Európai Parlament eddig sem idegenkedett az ilyesfajta megnyilvánulásoktól, a brüsszeli szerződések felett őrködő Európai Bizottság részéről is akadt, aki Duda ellenzéki ellenfele, Rafał Trzaskowski szekerét tolta látványosan az elmúlt hónapokban.
A testület cseh liberális alelnöke, Věra Jourová gyakorta, igen nagy erővel hangoztatta, hogy a demokratikus értékek fenntartásáért felelős biztosként esze ágában sincs, hogy beleavatkozzon a lengyel belpolitikába, noha mindeközben természetesen több alkalommal megtette azt. A biztos kora tavasszal, a súlyosbodó járványhelyzettel példálózva az EP belügyekkel foglalkozó bizottságának ülésein rendre bírálta Varsó akkor még levélszavazásról szóló terveit, majd a koronavírus-járvány kellős közepén újabb kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel igazságügyi reform miatt - írja a Magyar Nemzet négyrészes cikksorozatának harmadik részében.
A konzervatív lengyel kormány ellen – pont ahogy a magyarral szemben is – azt is felhozta a Věra Jourová és a belga Didier Reynders alkotta balliberális tandem, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló intézkedéseik veszélybe sodorják a jogállamiságot.
Az EP illetékes szakbizottsága csütörtökön szavaz egy Lengyelországot épp a jogállam helyzete miatt elítélő állásfoglalásról, ami szeptemberben pedig a plenáris ülés napirendjére kerül. Ebben a képviselők azt kérik többek között az Európai Bizottságtól, gyorsítsa fel Lengyelországgal szemben az uniós hetes cikkely szerinti eljárást. A jelentéstevő, a magyar kormány sorozatos bírálatáról és a migránsvízum ötletének felvetéséről is ismert spanyol szocialista Juan Fernando López Aguilar szerint ugyanakkor az időzítésnek semmi köze a lengyel elnökválasztás eredményéhez; a jelentés tervezete már jóval korábban elkészült.
Jourová erősen sántító állítása szerint akkor sem szólt bele a lengyel belharcba, amikor szintén az EP bizottságában, napokkal a lengyel elnökválasztás második fordulója előtt bírálta Dudát annak családpolitikai elképzelései miatt.
Szomorú, ha a modern Európában vezető politikusok a kisebbségek vegzálásával próbálnak hasznot szerezni – mondta, azt is bírálva, hogy szerinte Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárt jelöltje tévesen vont párhuzamot a kommunista, illetve a szexuális kisebbségek pártját fogó, úgynevezett LMBT-ideológia között.
A témát hazánkban a balliberális média jelentős része, így az Index és a Hvg.hu is átvette, és akárcsak Jourová, természetesen ezek a portálok is félreértelmezték.
Duda elnök az idézett kampányeseményen a gyermekek agymosását és politikai indoktrinációját tulajdonította mind a kommunizmusnak, mind pedig az LMBT-mozgalomnak. Kettős mércéről tanúskodik az is, hogy miközben Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek nemrég bocsánatot kellett kérnie, mert szerepelt a közelmúltban választásokat nyert Horvát Demokratikus Közösség egyik kampányvideójában, a baloldali biztostól úgy tűnik senki sem várja el ugyanezt.
A lengyel elnökválasztás a legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) soraiba szinte magától értetődően gyűrűzött be. Annak lengyel elnöke, Donald Tusk ugyanis átfogó kampányt folytatott Trzaskowski győzelméért. Tusk – aki maga is a Polgári Platform (PO) színeiben volt lengyel miniszterelnök 2007 és 2014 között – számos Twitter-bejegyzésben karolta fel a varsói főpolgármester jelöltségét, támadta egyidejűleg Dudát.
Emlékezetes maradt, hogy Tusk április végén az akkor még levélszavazásosra tervezett voksolás bojkottjára is felszólította a követőit. Szerepvállalásának pikantériája, hogy mielőtt az EPP elnöke lett volna, Tuskot is lehetséges elnökjelöltként tartották számon. Végül csupán tavaly novemberben oszlatta el az erről szóló híreszteléseket, mondván: a bejelentéssel meg akarja könnyíteni, hogy a lengyel ellenzék mielőbb ütőképes jelöltet állíthasson. Sajtóinformációk szerint az ex-miniszterelnököt főként az tántorította el az indulástól, hogy a stábja által megrendelt közvélemény-kutatás nem jelzett előre neki sok esélyt Dudával szemben. Ráadásul ekkor már sejteni lehetett: ő válthatja Joseph Dault az EPP elnöki székében.
A néppárti viszonyokról mindenesetre sokat elárul, hogy a PO politikusai kikeltek a szintén néppárti Fidesz–KDNP-delegáció ellen, mert az elnökválasztás első fordulója után Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke gratulált Dudának. A PiS az uniós parlamentben a Konzervatívok és Reformerek konzervatív frakciójában foglal helyet, vagyis a néppárti képviselőcsoport riválisa. A Magyar Nemzetnek Deutsch Tamás, a néppárti magyar delegáció vezetője a PO részéről érkezett bírálat kapcsán azt mondta, nem érti, egyesek miért csodálkoznak rá arra, ha a Fidesz berkeiből az azonos társadalomfelfogást vallóknak gratulálnak.
Mint megírtuk, a múlt vasárnapi második elnökválasztási forduló után Orbán Viktor miniszterelnök is az elsők között gratulált Dudának. A balos újságírók ekkor ismét csak a Twittert szórták tele a hírrel, hogy egy néppárti miniszterelnök ilyen gyorsan üzen Varsóba. A teljes képhez tartozik, hogy a szintén néppárti bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is a leggyorsabbak között gratulált, ám ez már keveseknél okozott heveny írhatnékot.
