Felértékelődött hazánk az uniós politikában

– Számít megállapodásra a 2021–27-es uniós költségvetés és a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő helyreállítási alap ügyében a pénteken kezdődő uniós csúcson?

– Annyira távol állnak a nemzeti álláspontok, hogy nagyon nehéz lesz konszenzusra jutni. Ráadásul a hagyományosan különböző nemzeti érdekek mellé bejött egy ideológiai, politikai vita is az uniós források és a jogállamisági kritériumok összekapcsolásáról. Nyilván hasznos lesz a mostani vita, hiszen hónapok óta először találkoznak személyesen a vezetők, de döntés az eddigi jelek alapján még nem lesz. Ez veszélyezteti az unió hitelességét is.

– Miről lesz a keményebb dió konszenzusra jutni? Az anyagiakról vagy a források és a jogállamiság összekapcsolásáról?

– Az utóbbit látom nehezebbnek. Az anyagi jellegű kérdéseket a hagyományos receptúra szerint előbb-utóbb megoldják, az ilyen vitákban nagy rutinja van az EU-nak. A jogállamiság viszont egy ideológiai, részben pártpolitikai vita. Sokkal aránytalanabbak az erőviszonyok is, mivel lényegében csak Magyarország és Lengyelország áll ki nyíltan az egyik oldalon – igaz, mindketten vétópozícióban vannak, hiszen konszenzus kell. Elérhetik azt, hogy a német elnökség elhalassza a kérdést. Erre Angela Merkel utalt is már az Európai Parlamentben, amikor azt mondta, hogy a jogállamiság kritériumrendszere egy hosszabb távú kérdés.

– A gazdasági kérdések mellett milyen prioritásai vannak még a német soros elnökségnek?

– A prioritások között említik a jogállamiságot és a migrációt is. Nagyon nagy mértékben függ a német elnökség tematikai rendje attól, hogy a nagykoalíció melyik oldala bír majd több befolyással. Egyelőre úgy tűnik, Merkel magához ragadta a kezdeményezést, elutazott Brüsszelbe, találkozott az intézmények vezetőivel, beszédet tartott az Európai Parlamentben – nem engedte mozogni a szociáldemokrata külügyminisztert. Ha a kereszténydemokraták fogják diktálni a tempót, akkor valószínűleg arra fognak koncentrálni, hogy a költségvetés és a helyreállítási alap megszülessen. Másra nem nagyon jut idő.

– Ha megállapodás nem is lesz most, azért el tudják mozdítani a holtpontról a migrációs vitát? Ragaszkodnak a kvótához?

– A 2015–16-os, nagyon élesen polarizált helyzettől fokozatosan mozdulnak el a tagállamok, és el tudom képzelni, hogy öt éven belül mindenki számára elfogadható, kompromisszumos megoldásra jutnak. Magyar szempontból nagyon fontos előrelépés viszont, hogy a német elnökség nyitott a rugalmas szolidaritásra, azaz arra, hogy a tagállamok ne csak a menedékkérők befogadásával járulhassanak hozzá a migrációs válság kezeléséhez.

– Mi az EUSTRAT célja?

– Két célt állítottam magunk elé, amikor februárban létrejött az intézet. Az egyik, hogy a magyar érdeklődők előtt érthetővé tegyük az uniós folyamatokat, érdekes, olvasmányos módon adjunk többlettudást. A másik, távlatibb cél pedig, hogy a külföldi közvélemény számára – angol nyelven – érthetővé tegyük a magyar és közép-európai álláspontot. Azt tapasztaltam az elmúlt öt évben Brüsszelben, hogy gyakran azért nem tudják elfogadni az innen érkező véleményeket, mert nem ismerik a kulturális, történelmi hátterüket. Nagyon sok olyan politikai, kulturális hagyatékunk van, amit a nyelvi elszigeteltségből adódóan nem tudunk átadni Európa más részeinek, így sok döntés irracionálisnak hat kívülről nézve. Ez egy nagyon hasznos aprómunka, amire a politikának nem feltétlenül van ideje. Amint a járványhelyzet lehetővé teszi, programokat is szervezünk.

– Az intézet honlapján rendszeresen elemzik az Európai Bizottság munkáját is. Sikerül Ursula von der Leyennek elérnie azt a célt, hogy – ahogy a ciklus elején mondta – geopolitikai bizottságot vezessen?

– A bizottsági elnököknek van egy olyan kényszerük, hogy valami nagyot mondjanak az elején, úgy beállítva a bizottságukat, mintha új korszakot hozna az európai integrációban. A döntéshozatali folyamatok azonban annyira lassúak, hogy legalább a mandátumuk feléig jórészt az előző bizottság döntéseit hajtják végre. A geopolitikai bizottság koncepciójával két probléma is felmerült. Egyrészt Von der Leyen nem tudta az elején sem világossá tenni, mit is ért pontosan alatta, másrészt pedig az első félévben felmerült problémák szinte mind geopolitikai problémák voltak, a koronavírus-járványtól kezdve az iráni–amerikai konfliktuson át a migrációs válságig. A bizottság részben a szervezeti felépítéséből adódóan nem tud elég gyorsan reagálni, de Von der Leyen éppen ezen a területen jelölte ki maga számára a kiválósági pontot, ezért volt feltűnő, hogy pont itt nem tud nagyon erős lenni. Amikor egységes piacról, gazdasági kérdésekről – akkor legalábbis a kezdeményezés szintjén – viszonylag gyorsan tud cselekedni, de amikor külpolitikai kérdésekről van szó, nagyon erősen rá van utalva a tagállamokra. Geopolitikailag viszont ma talán még széttartóbb az unió érdekrendszere, mint korábban.

– A tagállami érdekek összehangolásában sikeres a bizottság?

– Von der Leyen a kelet–nyugati törést megpróbálta áthidalni az első beszédei alapján, azonban ebben a ciklusban a legfőbb vezető pozíciókban nincs közép-európai.

– A visegrádiak viszont olyan biztosi posztokat kaptak, amelyek számunkra fontosak.

– Ez igaz, a magyar Európa-politika számára óriási lehetőség, hogy Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztos lett. Biztosan ki is használja, hiszen tapasztalt, kiváló diplomatáról van szó.

– Von der Leyen máshogy áll hozzá a régiónkhoz, mint elődje, Jean-Claude Juncker?

– A kérdésnek több összetevője van. Egyrészt Juncker többször is mondta, hogy az európai egyesült államokat nem lehet ugyan megvalósítani, de erőteljes vonzódást mutatott a föderalizmus iránt. Von der Leyen jóval távolságtartóbb, óvatosabb ebben a kérdésben, ez pedig Közép-Európának jó. Másrészt pedig éppen az előző ciklusban nyílt szét olyannyira az érdekrendszer – a keletiek, a déliek, a takarékos négyek, a kohézió barátai és más csoportok –, hogy inkább koordinációra van szükség, nem irányításra. Tizenöt év után azt is látjuk, hogy a közép-európai, visegrádi országok megtanulták, hogy lehet hatékonyan érdekeket érvényesíteni az unióban. A bizottságnak már nem elég egy német–francia megállapodásra alapoznia, mint korábban. Ezek a tényezők és a magyar miniszterelnök Európa-politikája is felértékeli Magyarországot.

– Brüsszeli tapasztalatait felhasználja majd arra is, hogy európai dimenziót adjon a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa programnak?

– Számomra a program elsődleges funkciója a közösségteremtés, de az is fontos hogy ez a térség ismertté váljon Európában, hiszen a szolgáltatások minősége és a táj szépsége terén is megállja a helyét Európa hasonló karakterű régiói között.

– Mennyire befolyásolja a készülődést a koronavírus-járvány?

– Okozott egy féléves csúszást, de szerencsére most ez még belefér. Fel kellett gyorsítani az előkészítést, kicsit bizonytalanabb lett a költségvetési háttér is, de ez mind pótolható. Augusztustól, szeptembertől elkezdjük kipróbálni a programokat. Ami az asztalnál jól működik, az a terepen nem feltétlenül. Nagy munka vár a szervezőkre.