Külföld

Szijjártó: Iohannis szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek

Románia elnöke sajnos egy szélsőségesen magyarellenes politikus, folyamatosan belekeveri Magyarországot, és a magyar kormányt a romániai választási kampányba - írta Szijjártó Péter Facebook-oldalán arra reagálva, hogy Klaus Iohannis román elnök óvást emelt a Kübekháza és Óbéb közötti határátkelő létesítéséről szóló törvény ellen.

Szijjártó: Iohannis szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek
Szijjártó Péter: A magyar kormány továbbra is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett, hiszen ez az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarok érdeke is
Fotó: MH

A magyar külügyminiszter szerint Iohannis szándékosan árt a magyar-román együttműködésnek, és nem átall olyan ügyeket akadályozni, amelyek mind a magyar, mind a román emberek számára fontosak.

Hozzátette, hogy a két ország határán nyitott határátkelőhelyek nem csak szimbolikus, de gyakorlati jelentőségűek is. Közelebb hozzák egymáshoz a határ két oldalán élő közösségeket, és napi szinten könnyítik meg a környéken élők életét.

Egy új határátkelő létrehozásának megvétózása nem mást jelent, mint két nemzet egymáshoz való közeledésének szándékos akadályozását - fogalmazott Szijjártó Péter.

A külügyminiszter végezetül leszögezte, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett, hiszen ez az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarok érdeke is.

A román elnöki hivatal pénteken jelentette be, hogy Iohannis alkotmányossági óvást emelt a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti magyar-román nemzetközi közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen.

A bukaresti képviselőház által május végén elfogadott jogszabály előírja, hogy a román kormány kezdjen diplomáciai tárgyalásokat Magyarországgal a magyar-román-szerb hármas határnál található új nemzetközi határátkelőhely létrehozásáról. Az államfő szerint azért sérti a román alaptörvényt a képviselőház által csaknem egyhangúlag megszavazott törvény, mert általa a parlament beavatkozna az államfő, illetve a kormány hatáskörébe.

Az óvás szerint a nemzetközi kapcsolatok terén a parlamentnek az a szerepe, hogy a kormány által kidolgozott, az államfő által aláírt nemzetközi szerződéseket ratifikálja. Románia nevében kizárólag a végrehajtó hatalom kezdeményezhet nemzetközi tárgyalásokat, ezt törvény nem írhatja elő a kormány számára - olvasható az elnöki hivatal közleményében.

A kihirdetésre váró törvényt a Szociáldemokrata Párt három Temes megyei, valamint a szerb kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezte. A jogszabály indoklása szerint a határátkelő a Románia, Magyarország és Szerbia közötti gazdasági, kulturális, oktatási együttműködést segítené, hozzájárulna a munkaerő szabad áramlásához, és megkönnyítené a határok által mesterségesen elválasztott családok tagjai közötti kapcsolattartást.

A kezdeményezők szerint egy állandó határátkelő működtetése visszaszoríthatja az illegális migrációt is, és a jelenlegi 85-ről 22 kilométerre csökkentené az utat Óbéb és a térség legfontosabb városa, Szeged között.

A magyar-román-szerb hármas határnál a magyarországi Kübekháza és a szerbiai Rábé között már megnyílt az állandó határátkelőhely, amelyet tavaly októberben avatott fel Szijjártó Péter magyar és Ivica Dacic szerb külügyminiszter.

A jövő évben a DMKT Eurorégió két nagyvárosa - Temesvár és Újvidék - is Európa kulturális fővárosa lesz.

Románia elutasítja Szijjártó bíráló szavait

Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter fogalmazott meg Iohannisszal szemben - olvasható a román külügyminisztérium közleményében.

A dokumentum szerint a román fél meglepődve vette tudomásul a magyar diplomácia vezetőjének „teljesen indokolatlan, aránytalan, a kontextusból kiragadott reakcióját”. Közölték: Iohannis nem azért emelt alkotmányossági óvást a törvény ellen, mert ellenezné a határátkelő megnyitását, hanem mert tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A román fél hangsúlyozta, hogy Iohannis döntése semmiképpen nem irányul Magyarország vagy a romániai magyarság ellen. A bukaresti külügy közleménye szerint a román fél továbbra is őszintén érdekelt az igazi jószomszédi és együttműködési viszony kiépítésében Magyarországgal, ami a két ország állampolgárainak kölcsönös érdekeit szolgálja, nemzetiségtől függetlenül.

Emlékeztetettek, hogy a törvény elfogadásához megfogalmazott kormányzati álláspont szerint Bukarestnek szándékában áll kezdeményezni „a szokásos eljárással” a határátkelő megnyitása érdekében egy egyezmény megkötését Magyarországgal. „A fentiek fényében a román fél valós szándékának a kontextusból való kiragadása azt mutatja, hogy a magyar fél nem kívánt megfelelően tájékozódni az alkotmányossági óvás indokairól, noha azok nyilvánosan is elérhetők” - olvasható a közleményben.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom