Külföld

A Nemzeti Gárda jelenléte csökkentette a vandalizmust Amerikában

A Nemzeti Gárda és a rendőrség megerősített jelenléte csökkentette a vandalizmust és a fosztogatásokat a George Floyd halála miatt és a rendőri erőszak elleni tiltakozásul kirobbant tüntetéseken - jelentette ki Chad Wolf, ügyvezető belbiztonsági miniszter vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában.

A Nemzeti Gárda jelenléte csökkentette a vandalizmust Amerikában
A Nemzeti Gárda egyik katonája a tüntetők mellett
Fotó: AFP/Joseph Prezioso

Wolf hangsúlyozta: „nem véletlenül csökkent az erőszakos tüntetések, az erőszakos fosztogatások és az erőszakos lázongások aránya”.

„Ez azért van így, mert idejében léptünk, együttműködtünk a tagállamok kormányzóival, a helyi polgármesterekkel annak érdekében, hogy biztosítsuk a számukra szükséges rendfenntartó erőket” - fogalmazott a tárcavezető. Majd azt kérdezte a műsorvezetőtől: el tudja-e képzelni, hogy mi történt volna, ha a kormányzat nem tesz semmit, ha nem növelte volna meg a rendőri jelenlétet például a szövetségi fővárosban, Washingtonban és környékén, valamint az amerikai nagyvárosokban? „Akkor ma még több erőszakos tüntetés volna, még több templomot gyújtanának fel, vagyis szerintem megfelelően cselekedtünk” - szögezte le.

A műsorvezetőnek arra a kérdésére, amely azt tudakolta, hogy vajon Donald Trump elnök miért akarta bevetni a katonaságot is, Chad Wolf azt felelte: erről akkor esett szó, amikor úgy látszott, hogy megfékezhetetlen az erőszak. „De végül is nem vetettük be a katonákat” - mondta. Hozzátette, hogy ma már számos tagállamban és városban sikerült ellenőrzés alá vonni a helyzetet.

Donald Trump a múlt hét elején vetette fel, hogy egy 1807-es törvény értelmében az erőszak megfékezésére bevetheti a hadsereg katonáit is. Ezt a törvényt 1992-ben George H. Bush akkori elnök is alkalmazta, amikor a Los Angelesben kitört faji zavargásokat katonák bevetésével törte le. Trump javaslatát egyébként Mark Esper védelmi miniszter nem támogatta, mondván, hogy a katonákat csak a legvégső esetben lehet bevetni, és jelenleg még nem alakult ki olyan helyzet, amely ezt szükségessé tenné.

Lemondott a The New York Times publicisztikai rovatvezetője egy republikánus szenátor cikke miatt

Lemondott a The New York Times publicisztikai rovatának vezetője, James Bennet - jelentette be vasárnap esti közleményében a lap kiadója.

Bennet távozásával egyidejűleg leváltották a publicisztikai rovat helyettes vezetőjét, Jim Diaót is, akit hírszerkesztőségi munkára helyeztek át. Az új, megbízott rovatvezető Katie Kingsbury lett.

A kiadó elnök-vezérigazgatója, A.G. Sulzberger dicsérő szavakkal szólt Bennet eddigi munkájáról, s nem tett említést a személyi változások okáról.

A rovatvezetőnek azért kellett távoznia, mert szerdán megjelentette Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora véleménycikkét az Egyesült Államokat megrázó tüntetéssorozatról. A Vessétek be a katonákat című cikkben Cotton amellett foglalt állást, hogy az erőszakos tüntetőkkel szemben keményen kell fellépni, akár a katonák bevetésével is.

„A nemzetnek helyre kell állítania a rendet. A katonák erre készen állnak” - írta a szenátor. A New York városában fosztogatókat úgy írta le, mint „az izgalmat kereső gazdagok és más bűnöző elemek tobzódása”, és kifejtette, hogy a tüntetők közé beszivárogtak a magát antifasisztának nevező Antifa mozgalom aktivistái is.

Az Antifa jelenlétét a tüntetéseken a The New York Times „álhírnek” minősítette, noha William Barr igazságügyi miniszter sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a kormányzatnak bizonyítékai vannak, hogy az Antifa mozgalom aktivistái is szítják a gyűlöletet és a megosztottságot.

Cotton publicisztikájának megjelenése után mind Bennet, mind Sulzberger kiállt amellett, hogy helyes volt megjelentetni a politikus véleményét. A véleménycikk megjelentetése utáni napon Bennet azt írta a Times hasábjain: „a prominens elképzelések nyílt megvitatása sokkal jobban segíti a társadalmat a helyes válaszok megtalálásában, mint ha nem veszünk tudomást róluk”.

Később azonban a Times álláspontja megváltozott, és maga Bennet is úgy nyilatkozott, hogy elolvasása nélkül jelentette meg Tom Cotton cikkét. A lapvezetés a pénteki számban megjegyzést fűzött az eredeti cikk fölé, leszögezve, hogy „nem felelt meg a mi követelményeinknek és nem lett volna szabad megjelentetni”.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom