Külföld

Az EMNT és az SZNT feljelentette uszításért Klaus Iohannist

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román legfelsőbb bíróságon feljelentette uszításért Klaus Iohannis román elnököt - közölte kedd délután Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.

Az EMNT és az SZNT feljelentette uszításért Klaus Iohannist
Tőkés László
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az EMNT és az SZNT jogi hátterét biztosító Siculitas Egyesület Kincses Előd ügyvédi irodáját kérte fel a feljelentés megfogalmazására. A beadvány szerint a román államelnök április 29-i televíziós beszédében gyűlöletre és diszkriminációra uszított, ezt pedig a törvény bünteti.

A feljelentés a román büntető törvénykönyv 369. cikkelyére hivatkozik, amely tiltja a polgárok uszítását bármilyen módon arra, hogy gyűlöljék vagy hátrányosan megkülönböztessék az emberek valamely csoportját.

A feljelentők úgy vélték: jelen esetben a romániai magyarok, a legnagyobb ellenzéki párt tagjai, valamint Magyarország állampolgárai ellen irányult az uszítás. A jogszabály 6 hónaptól 3 évig tartó börtönbüntetést ír elő azok számára, akik az említett bűncselekményt elkövetik.

A feljelentés, amelyet Tőkés László EMNT-elnök és Izsák Balázs SZNT-elnök írt alá, rámutat az államfő fellépésének társadalmi veszélyességére, és megállapítja: e magatartás nem maradhat megtorlatlan az igazságszolgáltatás által.

Kifogásolt televíziós beszédben Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?

A kijelentés miatt a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat és a PSD is feljelentette az elnököt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei pedig levélben kérték Donald Tuskot, az Európai Néppárt (EPP) elnökét, hogy lépjen fel Klaus Iohannis gyűlöletbeszéde ellen.

A bukaresti parlament magyarázatot kért a hírszerzéstől

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság írásos beszámolót kért a szolgálattól Klaus Iohannis kijelentéseivel - közölte kedden Marian Cucsa, a bizottság alelnöke.

A testület ülését követő sajtóértekezletén a szociáldemokrata politikus rámutatott: az elnök kijelentései rendkívül súlyosak, ezért mielőbb tisztázni kell az igazságot a nyilvánosság előtt.

„Az elnök által felvetett probléma nemzetbiztonsági jellegű, Románia területi épségére vonatkozik. Ezért állásfoglalást kértünk az ügyben a SRI-től, és felkértük a szolgálatot, hogy bocsássa a parlamenti bizottság rendelkezésére a PSD és a budapesti vezető közti feltételezett megállapodásra vonatkozó adatokat” - mondta Cucsa.

Hozzátette: a testület jövő heti ülésén elemzi majd, a szolgálat válaszát, hogy rendelkezett-e ilyen információkkal, tájékoztatta-e az elnököt, és mit hozott tudomására. A bizottság ugyanebben az ügyben a képviselőházat elnöklő Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártvezetőtől is állásfoglalást kért.

A jobboldali elnök múlt héten magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg szociáldemokrata politikai ellenfeleit, hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Iohannis akkor arra reagált, hogy a szociáldemokrata párt vezetője által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő eljárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak.

Iohannis hétfőn ismét a „magyar veszélyre” hívta fel a figyelmet: az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetének hallgatólagos szenátusi elfogadása kapcsán azzal vádolta a PSD-t, hogy a szakbizottsági véleményezésben olyan törvénytervezetet támogatott, amely a Székelyföld autonómiájához vezet. Az államfő szerint ugyanis az RMDSZ „párhuzamos” közigazgatási kódexe „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”.

A Székelyföldi autonómiastatútumot Iohannis első nyilatkozata napján végleg leszavazta a végső döntés meghozatalában illetékes szenátus, a képviselőházban pedig szintén sürgősségi eljárással napirendre tűzték az RMDSZ közigazgatási törvénytervezetét, amelyről várhatóan szerdán hozzák meg a végső döntést.

Elutasította a román szenátus a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló törvénykezdeményezéseket
 

Elutasította a román szenátus kedden a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét, amelyet 16 évvel ezelőtt terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője.

A 2004 júniusában benyújtott tervezeteket a képviselőházban még abban az évben leszavazták, de a végső döntés meghozatalára hivatott szenátusban azóta sem tűzték napirendre.

A keddi szenátusi szavazáson mindkét tervezetet 121:9 arányban vetették el, azokat csak az RMDSZ támogatta.

A törvényjavaslatokat kidolgozó - most már az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöki tisztségét betöltő - Toró T. Tibor az MTI-nek elmondta: a személyi elvű autonómia kerettörvénye lehetőséget teremtene Románia valamennyi számbeli kisebbségben élő nemzeti közössége számára, hogy igényelje és megkapja azokat a jogosítványokat, amelyek a kulturális identitása megőrzése szempontjából fontos személyi és kollektív jogok gyakorlásához szükségesek. Itt valójában a kulturális autonómiáról van szó - sommázta.

A második törvénytervezetben a magyar közösség személyi elvű autonómiájának statútumát fogalmazták meg, vagyis pontosították, hogy a „menüszerű” kerettörvényből milyen jogokkal szeretnének a magyarok élni.

Toró T. Tibor szerint a kormánypárt feltehetően azért fújta le a port a rég elfektetett tervezetekről, hogy Klaus Iohannis államfőnek az Erdélyt fenyegető „magyar veszéllyel” kapcsolatos doktrínáját igazolja.

„Gondolom, azt akarták bizonyítani, hogy míg a román nép a koronavírussal küzd, addig a magyarok a Szociáldemokrata Párt (PSD) árulásával, Orbán Viktor utasítására ármánykodnak, hogy megszerezzék Erdélyt, és bevezessék az autonómiát” - ironizált az EMNP ügyvezető elnöke.

Az RMDSZ kedden kiadott állásfoglalása szerint hiba lenne nem észrevenni, hogy a kormányon lévő Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) nem az volt a célja a 16 éve a fiókokban heverő törvénykezdeményezések sürgősségi napirendre tűzésével, hogy megvitassa, hanem hogy elutasíthassa az autonómiatervezeteket.

„A 16 évvel ezelőtti valóság tükrére megírt két tervezet szövegén túl, az RMDSZ kiáll a romániai magyarok nemzeti identitásának megőrzése mellett, amelynek eszköze az autonómia. Arra hívtuk fel a figyelmet ma a parlamenti vita alatt, hogy az uszítást félretéve, higgadt, racionális társadalmi vitára van szükség ebben a kérdésben” - zárul az RMDSZ közleménye.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom