Külföld
A V4-ek támogatják a járvány elleni küzdelmet Líbiában
A tárcavezető a Külügyek Tanácsának ülését követően nyilatkozott, amelyet videokonferencia keretében tartottak meg.
Közölte: természetesen a koronavírus-járvány szerepelt legfontosabb kérdésként napirenden. Konszenzus van abban, hogy Európa mindaddig nem lehet biztonságban, amíg a szomszédos térségekben továbbra is súlyos a járványhelyzet - magyarázta. Hozzátette: ezért tárgyaltak az Afrikában és a Nyugat-Balkánon kialakult helyzetről.
Borrell: Köszönet illeti a visegrádi országokat
Köszönet jár a visegrádi országoknak (V4) - Szlovákiának, Csehországnak, Lengyelország és Magyarországnak -, amiért 35 millió eurós támogatást ajánlottak fel Líbiának annak érdekében, hogy fejleszteni tudja egészségügyi felkészültségét a koronavírus okozta járvány elleni küzdelemben - jelentette ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.
Josep Borrell szomorúnak nevezte, hogy az összecsapások a járvány kitörése ellenére folytatódnak és fokozódnak az észak-afrikai országban.
Kijelentette: azonnali tűzszünetre van szükség, és mihamarabb stabilizálni kell a líbiai helyzetet, ellenkező esetben a növekvő migrációs nyomás kockázatával kell számolni Európában.
„Ha nem sikerül Líbiát stabilizálni, akkor nem lesznek előremutató eredmények sem a migráció kérdésével kapcsolatban” - emelte ki.
Kiemelte: a visegrádi csoport már korábban megállapodott abban, hogy 35 millió euróval támogatja Líbiát, elsősorban a határvédelmét. Most azonban megegyeztek, hogy ennek az összegnek egy részét a koronavírus-járvány elleni küzdelemre használják fel Líbiában. Ennek az az oka, hogy a járvány újabb lendületet adhat az illegális migrációs hullámoknak. Azokban az instabil térségekben ugyanis, ahol emberek százezrei, milliói foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Európa felé indulnak, újabb inspirációt jelenthet a járvány okozta bizonytalan helyzet - mondta.
Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország a Nyugat-Balkánon eddig hat országnak nyújtott támogatást, adott maszkokat és védőruhákat, ami hozzájárul ahhoz, hogy fenntartsák a térség védekezési képességét, arra az esetre, ha újabb illegális migrációs nyomás jelentkezne a nyugat-balkáni útvonalon.
Véleménye szerint az a helyzet, amely „Európa körül kialakult a konfliktusokkal, a háborúkkal, az erőszakos cselekményekkel és ezek megoldatlanságával”, most még súlyosabbá vált a járvány miatt. Így az Európába irányuló migrációs hullámok fenyegetése egyre nagyobb, ezért továbbra is erős határvédelemre van szükség.
A külügyminiszter az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzéséről szólva emlékeztetett: az európai országok nagy mennyiségben továbbra is szinte kizárólag Kínából, illetve Keletről szerzik be a védőeszközöket, és így tesz Magyarország is. Hozzátette: már több mint 80 millió maszk érkezett az országba, a Kína és Magyarország közötti légihíd továbbra is üzemel.
Megjegyezte: Magyarország kellő időben meghozta a szükséges intézkedéseket, amivel a járvány terjedésének lassításában az egyik legjobb eredményt tudta elérni Európában.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy tárgyaltak Ukrajnáról. Magyarország továbbra is elvárja, hogy amennyiben Ukrajna komolyan gondolja a szoros együttműködést az EU-val, el kell fogadnia a legfontosabb európai értékeket, köztük a nemzeti kisebbségek védelmét és jogainak tiszteletben tartását - mondta.
Közölte: ebben a tekintetben biztató tárgyalásokat folytattak az ukrán partnerekkel, és most azt várják, hogy „a szavakat tettek is kövessék”.
Megjegyezte: Ukrajnának is nyújtottak segítséget, az ország keleti részén támogatták egy egészségügyi intézmény felújítását, Kárpátaljára pedig 100 ezer maszkot és más védőfelszereléseket küldtek.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy a keleti partnerség program „mintha megakadt volna az elmúlt években”, ezért a projektnek lendületet kellene adni. Helyes lenne, ha a Fehéroroszországgal szembeni uniós szankciókat megszüntetnék, ha a Moldovának korábban odaítélt pénzügyi támogatást megadnák, és ha Azerbajdzsánnal megkötnék azt a stratégiai megállapodást, amelynek eredményeként az ottani gázforrások megfelelő szerepet játszhatnának az európai energiaellátás biztonságának megteremtésében - vélekedett Szijjártó Péter.
