Külföld
A kompromisszumokat elutasító országokat bírálják az EU-csúcson
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetés áll az Európai Tanács csütörtökön kezdődött rendkívüli ülésének középpontjában. Elemzők kétségesnek tartják, hogy a tagállami vezetők végső megállapodásra jutnának.
Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutatta be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhetett.
Barend Leyts, Charles Michel szóvivőjének tájékoztatása szerint a csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői előbb ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetésről, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének, valamint a tagországi vezetőknek az egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Ezek végeztével kezdődhet az új javaslat szövegezése.
Több európai uniós vezető is bírálta a takarékos négyeket
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, az Európai Unió nettó befizetője. A négy ország célja, hogy megtartsa korábbi kedvezményeit, köztük azt a kompenzációs mechanizmust, amely összesen mintegy 14,5 milliárd euró visszafizetését tenné lehetővé számára.
Andrej Babis cseh miniszterelnök azt mondta, hogy akár haza is mehetnek a résztvevők, ha a négyek nem engednek. Nincs értelme folytatni a költségvetésről szóló tárgyalásokat, ha ezek az országok nem fogadják el Charles Michel, az Európai Tanács elnökének kompromisszumait - tette hozzá. Ha ez a csoport legfeljebb egy százalékot akar fizetni, akkor nincs beszélnivalónk - fogalmazott Babis, arra utalva, hogy a „takarékos négyek” szerint minden tagállamnak bruttó nemzeti jövedelme egy százalékát kellene befizetnie 2027-ig.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök azt mondta, hogy a nettó befizetőknek „félre kellene tenniük a számológépeiket”, mivel lakosaik többet fognak visszakapni így is az uniótól.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte: az EU vezetői nem fognak végleges költségvetési megállapodást elérni ezen a találkozón. „Felkészültem arra, hogy egész hétvégén maradjak, de akkor sem hiszem, hogy eredményre fogunk jutni” - fogalmazott. Hozzátette, hogy az EU-vezetőknek valószínűleg újabb találkozóra lesz szükségük márciusban, talán két héten belül.
Sophie Wilmes ügyvezető belga miniszterelnök azt mondta, hogy kedvezőtlen a „takarékos négyek” rendkívül rugalmatlan álláspontja, ami a vitát csak még nehezebbé teszi. A helyzet már így is elég nehéz, hiszen egy nagy nettó befizető ország, Nagy-Britannia távozott az unióból, és a politikánk fenntartása érdekében több pénz befizetésére van szükség - fogalmazott.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szerint „amíg néhány ország nem adja fel keményvonalas álláspontját a takarékosságot illetően”, addig nem lesz megállapodás. A pénteken lemondott, jelenleg ügyvivő ír miniszterelnök Leo Varadkar szerint a tervezet elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, hogy Írország jóváhagyja, ha többet kell befizetnie, viszont a mezőgazdasági forrásokra teljes mértékben szüksége van.
„Az nem lehetséges, hogy többet fizetünk, de kevesebbet kapunk” - nyomatékosította.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette: néhány országnak "meg kell értenie, hogy ha erősebb Európát akarunk, akkor ambiciózusabb költségvetésre van szükségünk. Kevesebb pénzzel nem tehetünk többet." Hangsúlyozta: mindent megtesz azért, hogy meggyőzze a "takarékos négyeket" arról, hogy az egységes piac kiegyensúlyozottabb működéséhez "többet kell befizetni a kasszába". Hozzátette, hogy a tárgyalások akár szombatig is elhúzódhatnak.
A lengyel miniszterelnök véleménye szerint kifejezetten jó tárgyalásokat folytatott csütörtökön este Charles Michellel és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Lengyel diplomáciai források szerint Morawiecki kilenc pontból álló módosítási javaslatot nyújtott be az uniós vezetőknek költségvetési tervezettel kapcsolatban. A módosítások elsősorban a kohéziós, kutatási és innovációs forrásokra vonatkoznak.
A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja - köztük Magyarország - egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek.
Charles Michel a jogállamiság kritériumaihoz kötné az uniós pénzeket
Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.
Nem haladtak sokat a vezetők
Mark Rutte holland miniszterelnök véleménye szerint az EU vezetői „nem haladtak sokat” a tárgyalások során. Azt mondta azonban: kíváncsian várja, hogy milyen új javaslatot tesz le az asztalra az Európai Tanács elnöke péntek reggel.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a tagállami vezetők megállapodásra juthatnak-e pénteken, Rutte azt felelte: kisebb csodák lehetségesek, de erről nem mer semmi biztosat mondani.
A párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota rövid tájékoztatása szerint Emmanuel Macron francia államfő a viták során határozottan képviselte álláspontját a közös agrárpolitika védelmében.
Jüri Ratas észt miniszterelnök a Politico című brüsszeli hírportálnak nyilatkozva azt mondta, előremutató eredmény várható a kétoldalú megbeszélésektől, általuk „a kép egyre világosabbá válik”. Országa készen áll a kompromisszumra a költségvetés mihamarabbi elfogadása érdekében - fűzte hozzá.
