Külföld
Az éjszaka, amikor ezermilliárd euróról dönthetnek
Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen a tagállamok állam-, illetve kormányfői a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, a tagállamokat egyelőre megosztó keretköltségvetésről tárgyalnak.
A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is.
A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével az következő, hétévre szóló költségvetéséről. A konzultációk alapján Charles Michel javaslatot fog benyújtani a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan.
A 2021 utáni hétéves költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018. májusában nyújtotta be az MFF-csomagra vonatkozó javaslatát. A javaslat 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, az unió 27 tagállama bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti.
A korábbi finn elnökség által decemberben benyújtott, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum 1 087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelme 1,07 százalékának felel meg.
Charles Michel február közepén a 2021 és 2027 közötti költségvetés teljes összegére vonatkozóan 1094,8 milliárd eurót javasolt, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme 1,074 százalékát teszi ki.
Az ülés részleteit ismerő források szerint a csütörtöki uniós csúcs tárgyalásainak alapját az Európai Tanács elnökének javaslata képezi.
Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. A keretköltségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatása szükséges.
Elhúzódó vitát okozhat egyebek mellett a tanácsi elnök azon javaslata is, amely szerint az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Továbbá arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének.
Sassoli: A jelenlegi költségvetési tervezet elfogadhatatlan az Európai Parlament számára
A jelenlegi költségvetési tervezet elfogadhatatlan az Európai Parlament számára -jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EU-csúcs nyitó sajtótájékoztatóján, csütörtökön Brüsszelben.
Kiemelte: a tervezet nem képes fedezni azokat a kiadásokat, amelyeket az Európai Bizottság előirányozott. A szükséges erőforrások nélkül új ambícióik, a zöld megállapodás, a digitalizációs átmenet és Európa nemzetközi szerepvállalásának erősítése csak üres szlogenek maradnak.
Sassoli hozzátette: „az uniónak megfelelő forrásokkal kell rendelkeznie napjaink kihívásainak kezeléséhez. Az első és a legsürgetőbb az éghajlatváltozás. Ez jelentős pénzügyi erőfeszítéseket igényel. Erőforrásokra van szükség a fenntartható gazdasági növekedés és a fejlődés fellendítéséhez, valamint a tagállamok, a vállalkozások és az emberek támogatásához. Be kell fektetnünk a kutatásba is, hogy Európának ne kelljen az új technológiák importjára támaszkodnia”.
Sassoli a mezőgazdasági és kohéziós alapok csökkentését megengedhetetlennek tartja, mivel a gazdasági fejlettségben jelentkező különbségeket csak ezen források segítségével lehet áthidalni. Továbbá, a zöld megállapodás megvalósításához az európai mezőgazdaságnak szüksége van a forrásokra.
Véleménye szerint mindenki érdeke a nettó befizető és a nettó kedvezményezett országok közötti ellentét megszűnése.
„Minden tagállam kivétel nélkül profitál az EU-tól. Mindegyinek előnye származik az európai költségvetésből, és még inkább az egységes piacból” - fogalmazott.
Sassoli kiemelte, hogy az Európai Parlament határozottan támogatja az úgynevezett jogállamiság mechanizmust, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné.
A keretköltségvetés elfogadásához az uniós tagállamok egyhangú jóváhagyása és az Európai Parlament egyetértése szükséges.
Charles Michel: Jelentős előrelépésben reménykedem
Reményét fejezte ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy az uniós tagállamok jelentős előrelépést érnek el a tanácskozáson.
Michel az egynaposra tervezett csúcsra érkezve újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy a tagállamok elképzelései jelentősen eltérnek egymástól a keretköltségvetéssel kapcsolatban. Noha szerinte mindegyik megalapozott, az eltérések némi aggodalomra adnak okot a keretköltségvetés elfogadását illetően.
„Meg vagyok győződve ugyanakkor, hogy a következő órákban vagy a következő napokban előrelépést lehet elérni” - fogalmazott.
Ideje döntésre jutni a költségvetés számait illetően, amelynek érdekében a tagállami vezetők kompromisszumkészségére lesz szükség - tette hozzá.
Merkel elégedetlen
Nem vagyunk megelégedve az elkövetkező hétéves időszak költségvetésének tervezetével - jelentette ki Angela Merkel német kancellár csütörtökön Brüsszelbe érkezve.
Hozzátette, hogy a nettó befizető államok között sem született még meg a közös állásfoglalás. „Aktív szerepet fogunk vállalni abban, hogy megoldást találjunk a különbségek áthidalására, de nem biztos, hogy sikerülni fog. A helyzet elég összetett. Az uniónak meg kell felelni több elvárásnak, például a mezőgazdaságban dolgozók részéről, ugyanakkor a költségvetést modernizálni kell” - hangoztatta.
Merkel a többi között utalt arra, hogy a keletnémet tartományoknak még mindig szüksége van az uniós támogatásokra.
Macron: Bármennyi időt vesz igénybe, ambiciózus költségvetésben kell megállapodnunk
Bármennyi időt vesz igénybe, ambiciózus költségvetésben kell megállapodnunk - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök. Hozzátette, hogy ha „mindenkiben van egy kis hajlam a kompromisszumra, akkor a tagállamok megállapodhatnak”.
„Lehet hogy ez pár órát, pár éjszakát, pár napot vesz igénybe. Én készen állok erre” - hangoztatta. Kiemelte, hogy Franciaországot képviselve a mezőgazdasági forrásokért fog küzdeni, azért, hogy ezek a források azok is lehetővé tegyék a francia mezőgazdaságban dolgozóknak, hogy „minőségi árut termeljenek”.
Emellett - mint fogalmazott - több forrást kell fordítani a védelemre, a digitális fejlesztésre, és olyan oktatási projektekre, mint az Erasmus program.
Von der Leyen: Modern költségvetésre van szükség
Modern költségvetésre van szükség, amely válaszol az Európai Unió előtt álló kihívásokra - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2021 utáni, hétéves uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csütörtökön. Von der Leyen újságíróknak nyilatkozva kijelentette, ha Európa a jövőben jólétet akar lakosainak, akkor az innovációba és a fejlesztésbe kell befektetnie. Ezt a következő hétéves költségvetés vitáján a tagállami vezetőknek figyelembe kell venniük.
Szavai szerint kemény és hosszú tárgyalás várható.
Visszafogottan nyilatkozott az osztrák kancellár az EU-csúcs sikerének esélyeiről
Remélem, hogy a nap végén megállapodásra juthatunk. De nem merek esküdni arra, hogy ez valóban sikerülni fog„ - mondta Kurz a törvényhozás alsóháza (Nationalrat) főbizottságának ülésén szerda este. Kurz rávilágított arra, hogy az EU-csúcs napirendje részletesen kidolgozott. ”Azt nem tudom, hogy mindez hozzájárul-e a megoldáshoz vagy sem. Néhány napon belül okosabbak leszünk„ - hangoztatta.
A kancellár beszélt arról is, hogy közvetlenül a csúcs előtt a nettó befizető államok képviselőivel akar találkozni álláspontjaik egyeztetése végett. Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének költségvetési javaslatával kapcsolatban Kurz kijelentette, hogy az a megfelelő irányba történő elmozdulást jelent. Ausztria ugyanakkor nagy fenntartásokkal kezeli a vidékfejlesztési támogatások megkurtítását, spórolásokat azonban az uniós közigazgatásban, a kohéziós alapoknál, az eurózóna büdzséjében és a védelmi alapnál tart elképzelhetőnek - tette hozzá.
