Külföld

Soros fia Mianmarban húzogatja apja pókhálóinak szálait

Alexander Soros, George Soros amerikai tőzsdespekuláns fia látogatást tett Mianmar fővárosában, Nay Pyi Taw-ban - pont egy héttel Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalos látogatása előtt. Kína vezetőjét a mianmari miniszterelnök, Win Myint hívta látogatóba, érkezése január 17-én esedékes.

Soros fia Mianmarban húzogatja apja pókhálóinak szálait
Alexander Soros Mianmarban
Fotó: Facebook/Alexander Soros

Alexander Soros hivatalos Facebook-oldalán azt írta, „vissza a munkához”, mellékelve pedig megosztott néhány képet személyes találkozójáról Myo Thein Gyi mianmari oktatásügyi miniszterrel - írja az Eleven Myanmar.

Érdekes időzítés, ugyanis Hszi Csin-ping 19 éve nem járt a délkelet-ázsiai országban, a kis milliárdospalánta édesapja pedig nyilvánosan nevezte a kínai elnököt a Nyílt Társadalom Alapítványok ellenségének a tavalyi davosi Világgazdasági Fórumon. Ahogy a kínai külügyminiszter, Wang Yi Mianmarba utazott Aun Szan Szu Kji mianmari kormányfő a Nemzetközi Bíróságon tett védőbeszéde előtt, melyben tagadta a rohingyák elleni népirtás vádját, most Alexander Soros előzte meg a kínai elöljárókat.

Objektum doboz

A 89 éves George Sorost korábban már megvádolták azzal, hogy manipulálja a mianmari politikát, az általa indított Nyílt Társadalom Alapítványok hathatós közreműködésével. A szervezet több milliárd dollárt költött száznál is több országban különféle okokból, melyeket általában olyan címszavak mögé rejtenek, mint az oktatás segítése, az emberi jogok védelme, a nők egyenjogúságának kiharcolása, a demokrácia vagy a béke. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben csak 2019-ben 57,6 millió dollárral avatkoztak be a dolgok természetes működésébe, melyet négy országban, köztük Mianmarban költöttek el.

Azt is állítják, hogy a spekuláns a térség pénzügyi piacain is komoly gondokat okozott. 1997-ben az ő ügyletei robbantották ki Thaiföldön a pénzügyi válságot, amely számos thai üzlet bezárásához vezetett, többeket öngyilkosságba hajszolt a gazdasági kilátástalanság.  Zaw Aye Maung Mianmar Rakhine államának etnikai minisztere szerint Soros célja éppen az volt, hogy Kína gazdasága gyorsan növekedjen, Rakhine pedig továbbra is financiális nehézségek közt maradjon, így megerősítve a saját üzleti érdekeit. Mindannyiunknak - a kormánynak, az állampolgároknak és az etnikumoknak - óvatosan kell kezelnünk a helyzetet. A történelem úgyis megmutatja, kinek volt igaza - tette hozzá.

2015-ben 10 millió dollárt adományozott a rohingyák számára, ezután pedig Kofi Annan, az ENSZ volt főtitkárának kezdeményezését is finanszírozta, mely a ARSA nevű rohingya szervezet által elkövetett támadások kivizsgálására létrehozott bizottság kulcsszereplőjévé vált. A célok tehát tényleg nem tiszták, különösen annak fényében, hogy a George Soroshoz kapcsolódó háló tagjai közül sok kapcsolódik az Iszlám Konferencia Szervezetéhez, amely Gambia által az Nemzetközi Bíróságon kezdeményezett pert. Úgy tűnik, a káosz Soros érdekeinek kedvez.

George Soros az elmúlt évtizedben több alkalommal is járt Mianmarban, találkozott az akkori elnökkel, Thein Seinnel, és állítólag számára fontos információkat próbált kinyerni a kormánytól úgy, hogy nagyobb összeget adományozott a rohingya ügyekre.

A Nyílt Társadalom Alapítványok jogi akadályok nélkül nyithatnak irodákat Mianmarban, annak ellenére, hogy a hozzájuk köthető több mint száz szervezetet „átszövő indák” egy részét el kellett vágniuk, miután széles körben elterjedt a vád, hogy Soros az alapítványán keresztül manipulálja a nemzetpolitikát szerte a világon. Noha Alexander Soros látogatásának pontos célja nem nyilvános és nem is nyilvánvaló, gyanítható, hogy összefüggésben van a család Kínával való, jelenleg elég rázós viszonyával.

A rohingyák

A rohingyák egy iszlám vallású kisebbségi népcsoport, akiket a brit gyarmattartó birodalom telepített bengáli népcsoport néven Myanmar nyugati partvidékére.  A független országgá vált Myanmar buddhista vallású többségi állama a brit betelepítés miatt a mai napig nem hajlandó elismerni a rohingyákat teljes jogú állampolgárként. A rohingyák 2017-ben erőszakos fegyveres felkelést indítottak el, amit végül a buddhista többségű hadsereg levert.  A polgárháborús konfliktus miatt 1,2 millió rohingya civil – köztük 720 ezer gyermek – menekült át a zöldhatáron a szomszédos, szegénységtől sújtott iszlám többségű Bangladesbe.

Objektum doboz

Kapcsolódó írásaink