Külföld

Teherán szerint terroristák az amerikai katonák

Törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket az iráni parlament kedden, a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölésére adott újabb reakcióként - jelentették hírügynökségek.

Teherán szerint terroristák az amerikai katonák
Szulejmáni koporsóját kézről kézre adta a tömeg Teheránban
Fotó: AFP

A parlament tulajdonképpen törvénymódosítást hajtott végre, azt a törvényt egészítette ki az összes amerikai fegyveres erőre, amely terroristának minősíti az „Afrika szarvától kezdve, a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig” számos helyen állomásozó amerikai katonákat. Sőt, a törvényszöveg a meghatározást az amerikai védelmi minisztériumra, annak minden alkalmazottjára, a Pentagonhoz kapcsolódó intézményekre és a vele szerződéses viszonyban álló cégekre is kiterjesztette.

A törvény kimondja, hogy Irán a terrorizmust támogató államnak tekinti az Egyesült Államokat. Az eredeti jogszabályt tavaly arra válaszul alkották meg Teheránban, hogy Washington terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárda iráni elitalakulatot.

A törvénymódosítást a képviselők egyhangúlag megszavazták.

Több mint egy tucatnyi bosszúforgatókönyv az asztalon

Tizenhárom „bosszúforgatókönyvet” jelentett be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden, válaszul Szulejmáni halálára.

„Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébben is egyezünk meg, az is történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára” - mondta Samháni, aki szerint az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként.

„Az Iszlám Köztársaság üzenete világos: Amerika megölte Irán nemzeti hősét, a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk! Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan” - jelentette ki Samháni.

Rámutatott továbbá arra, hogy Washington fő szövetségesei, Németország, Franciaország és Spanyolország vélhetően kivonja majd a csapatait a térségből, „azért, hogy ne veszélyeztessék saját érdekeiket a terrorista amerikai elnök miatt”.

A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért. 

Zaríf: Irán arányos választ fog adni Szulejmáni meggyilkolására
 

Irán arányos választ fog adni arra, hogy az Egyesült Államok meggyilkolta Kászim Szulejmánit - figyelmeztetett kedden az iszlám köztársaság külügyminisztere.

Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN hírtelevíziónak adott interjújában állami terrorizmusnak nevezte a múlt heti, Irakban végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulejmáni is életét vesztette.
Hozzátette, véleménye szerint a művelet agressziónak, fegyveres támadásnak minősül országa ellen, amelyre Teherán arányos választ fog adni.

"Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump" - fogalmazott a tárcavezető az amerikai elnök vasárnapi bejelentésére emlékeztetve, miszerint az Egyesült Államok "talán aránytalan mértékben" fog visszavágni, és kulturális helyszíneket is bombázni fog, amennyiben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását.

Zaríf kijelentette: Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész "háborús bűncselekményeket" is elkövetni.

"Az amerikai elnöknek fel kell ismernie, hogy hamis információkkal látták el, fel kell ébrednie, bocsánatot kell kérnie, és változtatnia kell az irányvonalán" - mondta.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes eközben hangsúlyozta, hogy "még nem halott" a 2015-ben létrejött nukleáris megállapodás, Teherán kész ismét teljes mértékben eleget tenni a szerződés szerinti kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.

Az USA egyelőre mégsem vonja ki csapatait

Mark Esper amerikai védelmi miniszter újságíróknak cáfolta, hogy az amerikai katonák Irakból való kivonására készülnének.

A miniszter leszögezte: nem kezdődött meg a katonák kivonása Irakból, s az amerikai kormányzat nem hozott döntést csapatkivonásról.

Az ügy előzménye, hogy az amerikai sajtóban nyilvánosságra került egy levél, amelyet William H. Seely tengerészgyalogos tábornok az iraki kormányzatnak címzett hétfőn, s amelyben arról írt: „tiszteletben tartjuk szuverén döntésüket, amelynek értelmében elrendelték távozásunkat”. A tábornok tudatta azt is, hogy megkezdődik az amerikai csapatok Irakon belüli átcsoportosítása „a további mozgások előkészítésére”.

Az amerikai védelmi miniszter kijelentette: a levél tartalma nem tükrözi az amerikai kormány álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat még csak tervbe sem vette a távozást, vagy annak esetleges előkészítését. Mindazonáltal kifejtette: Washington „az egész térségben újrapozícionálja haderejét”. Fontosnak tartotta megismételni azt is, hogy az Egyesült Államok változatlanul elkötelezett az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc mellett, mind Irakban, mind a régióban.

Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Seely tábornok levele csupán piszkozat volt, amelyet az iraki katonai tisztségviselőknek küldtek el egyeztetésre. Milley hangsúlyozta: a nyilvánosságra került változat semmiképpen nem a levél végleges formája volt.
 

Németország átvezényelné iraki kontingense egy részét a szomszédos országokba, Nagy-Britannia a nagykövetségi dolgozók számát szűkítette

Németország a 120 fős iraki kontingensének egy részét ideiglenesen a szomszédos Kuvaitba és Jordániába vezényelné át, tudatták kedden hírügynökségek. Heiko Maas külügyminiszter és Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a csapatmozgás a kontingensnek a Bagdadban és a fővárostól északra található at-Tádzsiban állomásozó katonáit érintené.

Nagy-Britannia a minimumra csökkentette iráni és iraki nagykövetségének létszámát - jelentette a Sky News diplomáciai forrásokra hivatkozva. A híradás kiemeli: a diplomaták kivonása inkább elővigyázatossági lépés, s nem valamilyen fenyegetésre utaló hírszerzési értesülésen alapszik.

Irán vasárnap bejelentette, hogy nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Horváth József: A közel-keleti légkör felforrósodása okozta a nyugat-európai merényleteket
 

A közel-keleti légkör felforrósodása okozta az elmúlt napokban Németországban és Franciaországban történt késes merényleteket - mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő kedden az M1 aktuális csatornán.

Nem lehet tudni, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetnek még hány alvó sejtje, magasan képzett, Európába feladattal telepített ügynöke van - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a katonák mögött logisztikai háttér áll, így akár egy jól szervezett terrortámadást is végre tudnak hajtani.

Rámutatott: ezekre a katonákra úgy látszik, „inspiráló” hatással bír Szulejmáni meggyilkolása.

Horváth József emlékeztetett: a bagdadi légitámadásra válaszul az iráni vezetés nyíltan arról beszélt, hogy demonstratív akciókat fog végrehajtani amerikai érdekeltségek ellen.

Elmondta: a biztonsági szolgálatoknak nagy kihívás kideríteni, hogy az alvó sejtek hol vannak és mire készülnek, de tényként kell kezelni, hogy Nyugat-Európának az általuk jelentett veszéllyel együtt kell élnie. Optimális megoldás lenne a terroristagyanús emberek megfigyelése, de ez nem tud megvalósulni, mivel a nyugat-európai szolgálatok létszáma, felszereltsége még a békeidőkre van szabva - jegyezte meg Horváth József.

Washington megtagadta a vízumot az ENSZ-be készülő iráni külügyminisztertől

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kedden közölte: Washington megtagadta tőle a vízumot, amelyhez azért folyamodott, hogy részt vehessen az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.

Mike Pompeo „amerikai külügyminiszter állítólag azt mondta az ENSZ-nek: nincs ideje rá, hogy kiállítsa a vízumot” - mondta az iráni diplomácia vezetője az Isna félhivatalos iráni hírügynökségnek nyilatkozva.

Zaríf szerint a jelenlegi amerikai kormány politikai csődjének jele, hogy megtagadták a vízumot az ENSZ egyik tagállamának külügyminiszterétől.

Az iráni politikust a vietnami külügyminiszter hívta meg a Biztonsági Tanács csütörtöki New York-i ülésére, amelynek témája a világszervezet alapokmánya. A tárcavezető amerikai útja lehetővé tette volna, hogy nagy nyilvánosság előtt bírálja a Forradalmi Gárda elitegységét vezető Kászim Szulejmáni amerikai likvidálását.

Az Egyesült Államok az 1947-es ENSZ-székhelymegállapodás értelmében köteles biztosítani a vízumot a világszervezetet felkereső külföldi diplomaták részére. Washington azonban hangsúlyozta, hogy biztonsági vagy külpolitikai okokból, illetve terrorveszély miatt megtagadhatja a beutazás engedélyezését.

Kapcsolódó írásaink

Kemény bosszút ígér Szulejmáni utódja

ĀA NATO kiáll az Egyesült Államok mellett, és aggodalmát fejezi ki a régiót destabilizáló iráni atomtevékenység és Teherán terroristacsoportokat támogató politikája miatt

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom