Külföld

Bosszút esküdött Szulejmáni utódja

Bosszúval fenyegette meg az Egyesült Államokat az iráni állami televíziónak adott hétfői interjújában Iszmáil Gáni, aki a múlt héten az amerikaiak által meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok után került az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének élére.

Bosszút esküdött Szulejmáni utódja
Tüntetők a mártírként tisztelt Kászim Szulejmáni arcképével Teheránban
Fotó: AFP/Anadolu-Fatemeh Bahrami

„Isten segítségével tovább megyünk a mártír Szulejmáni tábornok által megkezdett úton, ugyanazzal az elszántsággal, mint korábban” - jelentette ki Gáni.

Hétfőn Teheránba érkezett Szulejmáni koporsója, amelynél Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah vezette az iszlámban hagyományos temetési imát. A szertartáson több magas rangú iráni politikus jelent meg, százezrek követték azt, az iráni állami televízió élőben közvetítette.

Az összegyűlt tömeghez szólt Zeinab Szulejmáni, a meggyilkolt tábornok lánya is, aki szintén éles szavakat intézett az amerikaikhoz. „A Közel-Keleten állomásozó amerikai katonák családjai azzal töltik majd a napjaikat, hogy a gyermekeik halálára várnak” - jelentette ki. Hozzátette: Donald Trump amerikai elnök „ördögi terve”, hogy egymás ellen fordítsa az irakiakat és az irániakat, kudarcot vallott, és ezzel kapcsolatban méltatta az iraki parlament vasárnapi határozatát, amely felszólítja Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfőt, hogy vonja vissza az amerikai katonák behívására és ott tartózkodására vonatkozó kormányzati döntést. (Válaszul Trump szankciókkal fenyegette meg Bagdadot.)

Hétfőre virradóra az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetsége drón- és rakétatámadások veszélyére hívta fel az országban tartózkodó állampolgárai figyelmét, és fokozott óvatosságra intette őket.

Pelosi korlátozná Trump mozgásterét

Trump Iránnal kapcsolatos katonai műveleteit korlátozó törvényjavaslat benyújtását jelentette be magyar idő szerint hétfő hajnalban Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház demokrata párti házelnöke. A jogszabály megerősítené a kongresszust jogaiban, miszerint ha a kongresszus nem ad külön felhatalmazást rá, Trumpnak harminc napon belül véget kell vetnie az Iránnal kapcsolatos hadműveleteinek.

Elemzők szerint noha a javaslatot a demokrata többségű képviselőház vélhetően elfogadja, kétséges, hogy megszavazzák a republikánus többségű szenátusban is, amelynek az elmúlt napokban több tagja jelezte: támogatja Trump Iránnal kapcsolatos intézkedéseit.

Pelosi a kémfőnök életét követelő akciót követően arra figyelmeztetett, hogy a Szulejmáni elleni amerikai csapás „az erőszak veszélyes kiszélesedését” jelenti. „Amerika - és a világ - nem engedheti meg magának a feszültségek olyan eszkalálódását, ahonnan nincs visszatérés”. A házelnök egyúttal bírálta Trumpot, amiért a kongresszus hozzájárulása nélkül döntött a légicsapásról.

Trump a Twitteren azt írta, hogy bejegyzés révén értesíti a kongresszust arról, hogy ha Irán amerikai állampolgárok vagy célpontok ellen intéz támadást, akkor Washington gyorsan visszavág, és „talán aránytalan mértékben”.

NKE: Regionális háborúhoz vezethet Irán és az Egyesült Államok konfliktusa

Izrael részvételével zajló regionális háborúhoz vezethet az Egyesült Államok és Irán konfliktusa, az iráni atomprogram újraindítása - jelentette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Izrael korában deklarálta, hogy meg fogja akadályozni az iráni atomfegyver kifejlesztését. Az Iráni Forradalmi Gárdával szövetséges milíciák pedig készen állnak amerikai célpontok elleni merényletekre - magyarázta Kis-Benedek József.

A biztonságpolitikai szakértő azt mondta, a Kászim Szulejmáni tábornok elleni támadást az váltotta ki, hogy Irán átlépett egy „vörös vonalat” az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének megtámadásával.

Az elmúlt időszakban, például a szaúdi olajlétesítmények elleni vagy a Hormuzi szorosban közlekedő hajók elleni támadással Irán több olyan akciót is végrehajtott, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az Egyesült Államok és szövetségesei biztonságát - sorolta a szakértő.

Johnson visszafogottságra int

Nagy-Britannia nem fogja siratni Szulejmánit - mondta Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap a nyugati szövetségesekkel folytatott konzultációiról beszámolva, ugyanakkor önuralomra szólított a Szulejmáni halálára adott válaszokban.

Johnson a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta.

Szulejmáni „volt a felelős azért, hogy a térségben egy bomlasztó és destabilizáló viselkedés mintája alakult ki. Tekintettel arra, hogy vezető szerepet játszott azokban az akciókban, amelyek ártatlan civilek és nyugati katonák ezreinek a halálához vezettek, halálát nem fogjuk megsiratni” - szögezte le nyilatkozatában Johnson. Hozzátette ugyanakkor: „A bosszúért és megtorlásért kiáltó felhívások csak még több erőszakot fognak eredményezni a térségben, s ez senkinek sem áll az érdekében.”

„Szoros kapcsolatban állunk minden féllel, hogy a feszültség csökkentésére bátorítsunk” - mondta. Egyúttal leszögezte, hogy lépéseket tettek a térségben lévő brit személyi állomány és a brit érdekeltségek biztonságának növelésére.

Berlin, Párizs és London megállapodott vasárnap, hogy közösen dolgoznak a Szulejmáni halála miatt kialakult közel-keleti feszültség csökkentéséért - közölte a német kormányszóvivő azt követően, hogy Angela Merkel telefonon tárgyalt Emmanuel Macronnal és Boris Johnsonnal.

A három vezető „egyetértett abban, hogy sürgős deeszkalációra” van szükség. „Különösen Iránt nyomatékosan felszólítjuk arra, hogy tanúsítson önmérsékletet a jelenlegi helyzetben” - hangsúlyozta a német kormányszóvivő.

A francia elnöki hivatal közlése szerint Macron külön is tárgyalt telefonon Trumppal, Franciaország teljes szolidaritásáról biztosítva a szövetségeseket az Irakban harcoló koalíció ellen az elmúlt hetekben végrehajtott támadások fényében. Macron szerint „el kell kerülni minden olyan intézkedést”, amely a térség további destabilizálásához vezetne.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy felborítaná a térség egyensúlyát, ha Irakot az amerikai-iráni feszültségek konfliktusövezetévé változtatnák. Az interjúban Erdogan azt mondta, Törökország aggodalommal követi a Szulejmáni megölése nyomán keletkező kockázatokat.

Pekinget aggasztja az éleződő feszültség az Egyesült Államok és Irán között - fogalmazott Keng Suang kínai külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján a kínai fővárosban. Az érintett feleket önmérsékletre szólította fel a béke és a stabilitás megőrzése érdekében. A szóvivő egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne éljen vissza erejével, hangsúlyozva: Washington az elmúlt napokban véghez vitt kockázatos katonai műveleteivel szembe ment a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáival. Hozzátette: a hatalmi politika nem népszerű és nem is fenntartható.

Rendkívüli tanácsülést hívott össze a NATO

A NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre, a közel-keleti feszültség növekedése miatt - közölte a katonai szövetség egyik szóvivője hétfőn.

A szóvivő szavai szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel.

A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom