Külföld

„Új biztonsági kihívások miatt is szükség van a NATO-ra”

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a NATO a jövőben is a világtörténelem legsikeresebb védelmi szövetsége maradjon, különös tekintettel arra, hogy a terrorszervezetek által használt új technológiák a biztonsági kihívások új dimenziójának megjelenésével járnak - mondta szerdán Londonban a külgazdasági és külügyminiszter.

„Új biztonsági kihívások miatt is szükség van a NATO-ra”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút ad a BBC riporterének a NATO-tagállamok londoni jubileumi csúcstalálkozóján 2019. december 4-én
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter, aki az észak-atlanti szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón vesz részt, a magyar közmédiának nyilatkozva a rendezvény helyszínén kijelentette: az illegális migrációs folyamatok - különösen a Nyugat-Balkánon - nemhogy nem álltak le, de erősödnek, és ez erősíti a terrorszervezeteket is. Az ellenőrizetlen migrációs hullámok ugyanis lehetőséget teremtenek a terrorszervezeteknek arra, hogy szélsőséges ideológiáikat az egész világon terjesszék, terroristáikkal együtt.

Ezért is fontos, hogy a NATO nemcsak keletre, hanem délre is tekint - mondta Szijjártó Péter.

Kijelentette: Magyarország egyetért azzal, hogy a NATO-nak az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodnia kell, és új eszközökre van szüksége annak érdekében, hogy e kihívásokra megtalálja a megfelelő válaszokat.

Közölte, ennek jegyében Magyarország további felajánlásokat tesz, biztosítandó, hogy a NATO a jövőben is erős tudjon maradni a terrorizmus elleni fellépésben. Koszovóban jelenleg 395 magyar katona tevékenykedik, és ezt a létszámot Magyarország száz fővel kiegészíti, tehát csaknem ötszáz magyar katona vesz majd részt a Nyugat-Balkánon a terrorellenes küzdelemben - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország Afganisztánban újabb 80 katonával emeli a már ott lévő 110 fős kontingens létszámát, „annak érdekében, hogy a terrorizmus bölcsőjeként emlegetett térségben is fellépjünk a szélsőséges ideológiák terjedése és az erőszak ellen” - fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette: Magyarország a következő négy évben továbbra is évi félmillió dollárral fogja támogatni az afganisztáni nemzetbiztonsági és védelmi erőket, annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a biztonsági helyzetet a térségben.

Mindemellett a balti államokkal vállalt szolidaritás jegyében az a döntés született, hogy 2022-től a magyar Gripen harci gépek ismét részt vesznek a balti térség légtérvédelmében - mondta Szijjártó Péter.

Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a NATO közös műveleteihez továbbra is jelentős mértékben hozzájáruljon, és ezekkel a felajánlásokkal ezt el is éri - tette hozzá.

Az MTI felvetésére, hogy elsősorban az Egyesült Államok részéről erőteljes nyomás nehezedik a többi NATO-tagországra a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában megállapított minimális védelmi kiadási cél mielőbbi teljesítésére, Szijjártó Péter elmondta: Magyarország az erről döntő walesi NATO-csúcson két vállalást tett, és mindkettőt komolyan is veszi.

Az egyik magyar vállalás az, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt 2024-ig kell elérni, és Magyarország addig ezt el is fogja érni. Erre született egy világos terv, amelyet Magyarország a NATO-nak be is terjesztett, és ezt a tervet a szövetség részéről nem érte bírálat - mondta.

A másik magyar vállalás az volt, hogy a védelmi kiadások 20 százalékát Magyarország fejlesztésekre költi, és ez a cél az idén már teljesült is: a védelmi kiadások 23,5 százalékát a fejlesztési beruházások adják, egyértelműen a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési programnak köszönhetően - mondta a londoni NATO-csúcstalálkozón Szijjártó Péter.

A brit fővárosban előző nap kezdődött a NATO jubileumi csúcstalálkozója a védelmi szervezet megalakulásának 70. évfordulója alkalmából
A brit fővárosban előző nap kezdődött a NATO jubileumi csúcstalálkozója a védelmi szervezet megalakulásának 70. évfordulója alkalmából
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Johnson: Egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO

Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.

Ezt az alapvető fontosságú elvet rögzíti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye, amely kimondja, hogy ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kel - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Johnson: Egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO
Johnson: Egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP

Hozzátette: ez a doktrína a legfontosabb egyedi oka annak, hogy a brit nép és a baráti országok több százmillió lakója ma békében és szabadságban élhet.

Johnson szerint azonban a történelem azt mutatja, hogy a békét nem lehet magától értetődőnek tekinteni.

Kiemelte, hogy az európai szövetségesek közül Nagy-Britannia járul hozzá a legnagyobb mértékben a NATO működéséhez: London a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célnál nagyobb összeget fordít védelmi kiadásokra, emellett a szövetség készenléti kezdeményezésében egy páncélos dandárral, két repülőszázaddal és hat hadihajóval - köztük a királyi haditengerészet két új repülőgép-hordozójával - vesz részt.

Johnson szerint ugyanakkor a NATO-nak nem szabad visszariadnia „az új realitások” megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára már előző napi sajtóértekezletén is szólt ugyanerről a problémáról, kiemelve, hogy például Kína az elmúlt időszakban számos új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amelyek Európa teljes területét és az Egyesült Államokat is elérhetik.

Stoltenberg szerint Kína mindemellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.

„Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában” - fogalmazott a NATO főtitkára.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom