Külföld

Szijjártó: Magyarország egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban

Magyarország 170 további katona telepítéséről döntött, ezzel egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban - közölte Szijjártó Péter Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozását követően szerdán.

Szijjártó: Magyarország egyharmadával növeli katonáinak számát a NATO misszióiban
Szijjártó Péter magyar (b) és Luigi Di Maio olasz külügyminiszter kezet fog a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében.

A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar misszióhoz, ugyanis a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából kritikus jelentőségű - húzta alá.

Ezzel Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát - tette hozzá Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül - amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják - az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már idén teljesítette.

Idén a védelmi költségvetés 23,48 százaléka a fejlesztésekre megy. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást Magyarország legkésőbb 2024-re teljesíteni fogja - hangsúlyozta a miniszter.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.

„Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán titkosszolgálat is beszállt a nyomásgyakorlásba. Abban reménykedünk, hogy a kellő társadalmi felhatalmazással és parlamenti többséggel rendelkező elnök jó irányba tereli a kárpátaljai magyarsággal összefüggő folyamatokat, és véget vet a magyar közösségre irányuló nyomásgyakorlásnak” - mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy Görögország és Szlovénia mellett Magyarország a terrorizmussal foglalkozó megbeszélésen annak szoros összefüggését hangsúlyozta a tömeges migrációval.

A terrorszervezetek arra kényszerítenek tömegeket, hogy elhagyják otthonaikat, az ellenőrizetlen migrációs hullámok pedig megteremtik a lehetőséget a terroristák számára, hogy ellenőrzés nélkül lépjenek át országhatárokat - mondta.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek Londoni, december elejére tervezett informális találkozóját előkészítő miniszteri ülésen a szövetség egységének fontosságát hangsúlyozták.

Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy nem szabad engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek ezt az egységet megtörni, vagy gyengíteni kívánják. Valamint egyetértés mutatkozott azon javaslat körül is, amely szerint egy szakértői munkacsoport jönne létre a szövetség előtt álló kihívások értékelésére, majd javaslatokat fogalmazna meg azok kezelésére vonatkozóan - közölte a miniszter.

A szövetségesek nélkülözhetetlennek tartják a NATO-t biztonságuk szempontjából

A NATO külügyminiszteri találkozóján döntés született arról, hogy a világűrt műveleti hadszíntérré nyilvánítják a légtér, a szárazföld, a tengerek területei és a kibertér mellett - közölte Jens Stoltenberg az ülést követő sajtótájékoztatón.

Rámutatott, hogy a NATO űrpolitikája védekező jellegű, nem szándékoznak fegyvereket telepíteni a világűrbe, de elengedhetetlen például a műholdak védelme, miután azok megzavarása vagy megsemmisítése megbéníthatja a kommunikációt, a légiközlekedést, a navigációt. Kiemelte, hogy a Föld körül keringő mintegy kétezer műhold fele az észak-atlanti szövetség országaihoz tartozik.

A főtitkár üdvözölte továbbá, hogy az európai szövetségesek védelmi költségvetése immár öt éve növekvő pályán van, ugyanakkor hangsúlyozta, további lépésekre van szükség a tehermegosztás igazságosabbá tétele érdekében.

A decemberi londoni csúcsértekezletet előkészítő ülésen megegyezés született arról is, hogy erősíteni fogják a NATO szerepét az energiabiztonság és a terrorizmus elleni küzdelem területén - mondta.

Beszámolt arról is, hogy nagyjából egymilliárd dollárt fognak fordítani tizennégy légtérellenőrző repülőgépük (AWACS) korszerűsítésére, 2035-ben pedig lecserélik az addigra elöregedő flottát. Megerősítette továbbá, hogy hamarosan megkapják az első Global Hawk típusú felderítő drónokat, amelyek Olaszországban fognak állomásozni.

Sajtóhírek szerint a szervezet AWACS-repülőgépeinek fenntartása 1982 óta körülbelül 6,8 milliárd dollárba került.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom