Külföld

Ankara nem folytatja az offenzívát

A kurd kivonulás után ebben a szakaszban már nincs szükség folytatni az offenzívát a jelenlegi hadműveleti területen kívül - emelte ki a török védelmi miniszter szerdán Ankarában.

Ankara nem folytatja az offenzívát
Az észak-szíriai Tell Abjadban egy férfi üdvözi a török erőket
Fotó: AFP

Hulusi Akar közleményében tudatta: miután az Egyesült Államok megerősítette, hogy a szíriai kurd fegyveresek az ötnapos tűzszünet lejárta előtt visszavonultak a Törökország által szorgalmazott északkelet-szíriai biztonsági övezetből, „ebben a szakaszban” nincs szükség folytatni a megkezdett offenzívát a jelenlegi hadműveleti területen kívül.

A kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) parancsnoka a kivonulásról kedden értesítette Mike Pence amerikai alelnököt, aki múlt csütörtökön tető alá hozta a tűzszüneti megállapodást Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A Mazlúm Abdi, illetve Mazlúm Kobáni mozgalmi néven ismert SDF-parancsnok szerint csapatai teljesítették a megállapodásból fakadó minden kötelezettségüket. A török-amerikai tűzszüneti megállapodás szerint a fegyvernyugvás török idő szerint kedden este 22 óráig tartott.

A korábbi órákban még nem lehetett tudni, hogy a török hadművelet felfüggesztése az offenzíva tartós leállítását eredményezi-e. Redur Halil, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd fegyveres szervezet szóvivője akkor még úgy vélekedett, hogy Törökország a kivonulás dacára folytatja támadásait, de már a kialakítandó biztonsági övezet peremén túl.

Peszkov: Washington elárulta és magára hagyta a kurdokat

A kurdok elárulásával vádolta meg az Amerikai Egyesült Államokat az orosz elnöki szóvivő szerdán.

Dimitrij Peszkov azt tanácsolta a kurdoknak, hogy vonuljanak ki a török határ menti 30 kilométeres sávból - amiről előző nap Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök megállapodott -, ellenkező esetben a török hadsereg felmorzsolja őket.

Az orosz hírügynökségek szerint Peszkov James Jeffrey, Donald Trump amerikai elnök szíriai különmegbízottjának kijelentéseire reagált. Sérelmezte, hogy a látszat szerint az Egyesült Államok arra biztatja a kurdokat, hogy maradjanak a határ közelében, és harcoljanak a török hadsereggel.

„Az Egyesült Államok az elmúlt években a kurdok szoros szövetségese volt. Végül azonban magukra hagyta, sőt elárulta őket” - fogalmazott a szóvivő.

Az amerikaiak most azt szeretnék, ha a kurdok a határ mentén maradnának, és szinte arra kényszerítik őket, hogy harcba szálljanak a törökökkel - tette hozzá.

Ha a kurdok nem vonulnak ki a Moszkva és Ankara közötti megállapodásnak megfelelően a határ menti területről, akkor a szíriai határőrök és az orosz katonai rendőrség elhagyja azt a zónát, és a kurdok a török hadsereggel fogják szemben találni magukat - figyelmeztetett Peszkov.

A katonai beavatkozás súlyosbítja humanitárius helyzetet

Véget kell vetni a szíriai konfliktus egészének, a török katonai beavatkozást le kell állítani, az ugyanis az tovább súlyosbítja a már eddig is traumatikus humanitárius helyzetet - jelentette ki Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős európai uniós biztos Strasbourgban szerdán.

Sztilianidisz az Európai Parlament plenáris ülésének a török offenzívával foglalkozó vitáján hangsúlyozta, alapvető fontosságú a civil lakosság védelme, a nemzetközi jog tiszteletben tartása. A humanitárius dolgozók számára feltételeket kell biztosítani a rászorulók megsegítése érdekében kifejtett munkájához, ehhez meg kell tudni védeni az egészségügyi intézményeket, az azokban dolgozó orvosok és humanitárius konvojok biztonságát - mondta.

Az uniós biztos elismerte, hogy Törökország évek óta biztonságos menedéket biztosít mások mellett szíriai menekülteknek, ugyanakkor aláhúzta, a menekültek hazatelepítése nem lehet erőszakos, annak biztonságosnak, önkéntesnek és méltóságteljesnek kell lennie.

Az európai parlamenti képviselők többsége a vita során elítélte a török katonai fellépést Észak-Szíriában. Hangsúlyozott véleményük szerint az Európai Uniónak megoldást kell találnia az egész világ biztonságát fenyegető katonai fellépésre. Tudatosítani kell, hogy a konfliktus katonai úton nem, kizárólag tárgyalóasztal mellett oldható meg.

A hozzászóló képviselők közül sokan elfogadhatatlannak nevezték, hogy Törökország katonai fellépést vezessen egy szomszédos országban. Ahogy szerintük elfogadhatatlan az is, hogy Ankara a 2016 őszén kötött migrációs EU-török megállapodás felmondásával zsarolja az EU-t. Azonnali szankciók elfogadására van szükség, a Törökországba irányuló fegyverszállítást minden országnak le kell állítania - mondták.

Kijelentették, hogy Törökországnak mint a régió nagy és erős országának felelőssége van a térség stabilitásában. Arra figyelmeztettek, hogy kurdok támadásával újra erőre kaphat az Iszlám Állam terrorszervezet, új humanitárius válság alakulhat ki, ezzel destabilizálódva a régiót.

Az EU-nak el kell döntenie, milyen hatékony és hosszantartó intézkedéseket tud foganatosítani, amelyek elrettentik Recep Tayyip Erdogan török elnököt az ilyen cselekedetektől. Határozott fellépésre, erős reakcióra van szükség. Nemet kell mondatni a török uniós közeledésre, meg kell szakítani, be kell fagyasztani a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal - mondták többen. Erdogan Törökországának nincs helye Európában. Megveti mindazt, ami Európát jelenti, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletben tartását - tették hozzá.

„A török diktátorral olyan nyelven kell beszélni, amit megért. Be kell fagyasztani az uniós forrásokat” - fogalmazott egy felszólaló.

Mások úgy érveltek, figyelembe kell venni Törökország biztonsági aggályait, közvetlen szomszédságának biztonsága ugyanis rendkívül instabil. Véleményük szerint Európának felelőssége van a kialakult helyzetért, ugyanis elengedte a régióban élő emberek kezét, köztük több kisebbség sorsáról feledkezett meg. Európa ölbe tett kézzel vár, nem tesz eleget a konfliktus megoldása érdekében - tették hozzá.

Az észak-szíriai török katonai offenzívával összefüggésben az EP plenárisa csütörtökön fogad el állásfoglalást.

 NATO-főtitkár: a tűzszünet lehetőséget kínál a politikai rendezésre

Két NATO-tagállam, az Egyesült Államok és Törökország előremutató, Szíria északkeleti részére vonatkozóan a múlt hét második felében kötött, majd meghosszabbított tűzszüneti megállapodása lehetőséget kínál a békére, és alapot teremt a konfliktus politikai megoldására - jelentette ki Jens Stoltenberg Brüsszelben szerdán.

A NATO-főtitkár a szövetséges országok csütörtökön kezdődő, kétnapos védelmi miniszteri találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, építeni lehet a tűzszüneti megállapodásra. Annak eredményeképpen máris az erőszak csökkenése tapasztalható. A kialakult észak-szíriai konfliktus politikai megoldásához azonban a harcok teljes leállítására van szükség a tűzszüneti megállapodásban foglaltak szerint.

Fontosnak nevezte, hogy a török haderő visszafogottan és a nemzetközi humanitárius jog teljes tiszteletben tartásával járjon el. Semmi sem veszélyeztetheti a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet felszámolása érdekében eddig elért eredményeket - hangsúlyozta Stoltenberg.

Elmondta, hogy megbeszélést folytatott Annegret Kramp-Karrenbauerrel a Szíria északkeleti részén tervezett, úgynevezett biztonsági övezet létrehozásának lehetőségeiről.

A német védelmi miniszter elképzelése szerint a NATO és Oroszország együttműködésével nemzetközi ellenőrzés alatt kell biztonsági övezetet kialakítani a török-szíriai határvidék szíriai oldalán. A legfőbb cél a térség helyzetének stabilizálása, az Iszlám Állam elleni küzdelem folytatása és a szíriai polgárháború lezárását szolgáló alkotmányozási folyamat előmozdítása.

Stoltneberg arról tájékoztatott, hogy Kramp-Karrenbauer a NATO védelmi minisztereinek tanácskozásán részletesen is bemutatja majd tervét. Szavai szerint a katonai szövetség szívesen fogad minden olyan javaslatot, amely a béketeremtést szolgálja. Kiemelte azonban, hogy a tartós béke érdekében a biztonsági övezet kialakítását szolgáló folyamatban minden helyi szereplőnek részt kell vennie.

„Nem lehet tartós semmiféle politikai megoldás, ha a tárgyalásokba a helyi felek közül csak néhányakat vonnak be” - húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva hozzátette, még korai lenne megítélni a kedden Szocsiban, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök között létrejött megállapodást, amely szerint a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd milíciának ki kell vonulnia a török határ melletti 30 kilométeres sávból, beleértve Tel Rifaat és Manbídzs városát is.

Orosz katonai rendőrök érkeztek az észak-szíriai Kobaniba

Orosz katonai rendőrök érkeztek az észak-szíriai Kobaniba - közölte az orosz védelmi minisztérium szerdán.

 A tárca közleménye szerint a katonai rendőrök a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) katonáinak és fegyverzetének a török-szíriai határtól 30 kilométernyire történő kivonását fogják segíteni.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom