Vízügyi minisztereket fogadott Szijjártó Péter

Ázsiában, a Közel-Keleten és a balkáni térségben is érdeklődnek a magyar vállalatok által kiépített öntöző- és csatornázási, illetve szennyvíztisztítási rendszerek, valamint az általuk képviselt mérnöki tudás iránt - összegezte a KKM.

A közlemény szerint a találkozón Gadzsendra Singh Shekavat indiai miniszter elmondta, hogy kormánya számára a vízellátás biztonsága és a vízügyi infrastruktúra kiépítése stratégiai kérdés. Magyarország élen jár a vízipar területén, ezért a magyar vállalkozások számára India komoly lehetőséget jelent a vízipari termékeket és szolgáltatásokat tekintve. Mivel több magyar vállalat van jelen a térségben a szennyvízkezelés és a víztisztítás területén, az indiai kormány által meghirdetett, a Gangesz megtisztítását célzó program jó együttműködési lehetőséget kínálhat a magyar vízipari szereplők számára - idézte a KKM az indiai minisztert.

A megbeszélésen Szommad Folszena laoszi vízügyi miniszter köszönetét fejezte ki Szijjártó Péternek, amiért a Magyarország által biztosított mobil víztisztító berendezés segítségével Attapeu tartományban naponta mintegy 3000 embert tudnak ivóvízzel ellátni.

Szijjártó Péter és Hálid Ali Mohamed al-Fádel, kuvaiti olajügyi, elektromossági és vízügyi miniszter tárgyalásán kiemelt téma volt a közel-keleti ország vízkészlet-gazdálkodási problémáinak közép- és hosszú távú kezelése. A kuvaiti felet érdekelték a magyar vízügyi technológiák és a vízügyi területen dolgozó magyarországi szakemberek képzése is.

A közlemény szerint a külgazdasági és külügyminiszter Naszer Nuredinivel, Észak-Macedónia környezetvédelmi miniszterével is a magyar vállalatok számára kínálkozó üzleti lehetőségekről egyeztetett, amelyek érinthetik többek között a szennyvíztisztítást, valamint az öntöző- és csatornázási rendszerek kiépítését is.

Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke közölte, hogy Szijjártó Péter a világtalálkozó kapcsán afrikai vízügyi miniszterekkel is megbeszéléseket folytatott. A sajtófönök elmondta, a magyar technológiák segítségével százezrek jutnak tiszta ivóvízhez Afrikában.

Emlékeztetett: az elmúlt években a magyar vízügyi vállalatok komoly eredményeket értek el az afrikai kontinensen. Ghánában, a 2,5 millió lakosú Kumasi városában 2019 tavaszán megkezdődött az első magyar szennyvíztisztító-telep építése, amely több mint 100 ezer ember életminőségét javítja jelentősen azáltal, hogy csökkenti a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, valamint a szennyezett ivóvíz okozta megbetegedéseket - magyarázta.

Kitért rá: Szijjártó Péter és Cecilia Abena Dapaah ghánai vízügyi miniszter tárgyalásán a ghánai tárcavezető elismerését fejezte ki a magyar vízügyi szakembereknek. Az afrikai országban két újabb víztisztítási projektet is magyarok valósíthatnak meg - tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy Szijjártó Péter és Sam Cheptoris ugandai víz- és környezetügyi miniszter megbeszélésén áttekintették a 16 millió euró összértékű nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködési program megvalósítását.

Szijjártó Péter miniszter (j) fogadja a Budapesti Víz Világtalálkozón a magyar fővárosban tartózkodó Sam Cheptoris ugandai vízügyi minisztert

Fotó: MTI/KKM/Kovács Márton

A program része a Rwamwanja menekülttábornak biztosítandó víztisztító berendezés, így legalább 200 ezer ember jut majd tiszta ivóvízhez a magyar víztisztító egységek segítségével a legnagyobb ugandai menekülttáborban. Kiemelte: Uganda a migráció szempontjából kulcsfontosságú, az országban élő menekültek száma meghaladja a másfél milliót, így a magyar víztisztítási technológiák komoly segítséget jelentenek az országnak.

Szijjártó Péter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Európának az az érdeke, hogy Afrika népességmegtartó ereje és képessége növekedjen. Uganda ebből a szempontból kiemelt partner, hiszen a kelet-afrikai térség stabilitását garantálhatja.

A Rwamwanja menekülttábor víztisztító berendezését még az idén üzembe helyezik. A sajtófőnök közölte: Szijjártó Péter találkozott továbbá Ahmed Abdullah Mohammed Al Shehhi ománi vízügyi miniszterrel, a tárcavezetők áttekintették a két ország energia- és vízügyi együttműködését, valamint egyeztettek a közelgő magyar külügyminiszteri látogatás részleteiről.

A víz kérdése összeköt, mert a Föld vízkészleteit együtt használjuk, ezért együtt vagyunk felelősek azok mennyiségének és minőségének megőrzéséért  - mondta a tanácskozást lezáró felszólalásában Szijjártó Péter.

A tárcavezető kiemelte: „a víz ügye olyan ügy, amelyet vagy közösen nyerünk meg, vagy közösen fogunk elveszíteni”.

Arról is beszélt, hogy Magyarország a víz kérdésében azt az elvet vallja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol rászorulnak, hogy ezekből az országokból ne vándoroljanak el az emberek, hanem a hazájukban emberhez méltó életet élhessenek.

Hangsúlyozta: „nekünk, ma élőknek és a jövő nemzedékeiért felelősséget vállalóknak nincs újabb néhány évtizedünk, de talán évünk sem, hogy az előttünk álló kihívásokra megoldást találjunk”. Bár az elmúlt napokban ismét fontos lépéseket tettek a megoldásért, a munkát folytatni kell - mondta, hozzáfűzve: ebben mindig számítani lehet Magyarországra.

A vízválság elkezdődött; egy új világrend épül, melyben nagy jelentőségű a természeti erőforrások, köztük a víz nem fenntartható felhasználása - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatornán csütörtök este, annak alkalmával, hogy véget ért Budapesti Víz Világtalálkozó.

A vízválság jelenthet túl sok vagy túl kevés vizet, árvizet vagy aszályt és vízszennyezettséget is. A vízválság oka a népességnövekedés, és az ezzel járó gazdasági expanzió, továbbá a klímaváltozás. Ezek miatt a vízfelhasználás szélsőségessé válik, ám „a természet visszarúg” - figyelmeztetett a szakember.

A válság megoldását egyrészt a tudomány és technika, másrészt az optimális vezetési rendszer, vízkezelés, harmadrészt a vízügyi infrastrukturális befektetések jelenthetik - tette hozzá.

Megfelelő technológiával, irányítással, befektetéssel ugyanaz a mezőgazdasági termény akár 50 százalékkal kevesebb víz felhasználásával is előállítható. A vízfelhasználás 80 százalékáért pedig a mezőgazdaság a felelős. Évente 600 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség világszerte, hogy 2030-ig létrejöjjön a fenntartható vízgazdálkodás - mondta Kőrösi Csaba.